Keresés a blogbejegyzések között

Adózói kérdés: veszteségelhatárolás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”a 2007-2008. éveket 2011. 10. 17-étől 2011. 12. 19-éig vizsgálta az adóhatóság, amely ellenőrzés megállapításait realizáló határozat 2012. 03. 20-án lett jogerős. A 2007. évi társasági adóalap a 767 ezer forintról -5489 ezer forintra változott, így a jogerős határozattal a 2007. és 2008. évi társasági adó alapja is negatív lett. A Tao. tv. 17. § (1) bekezdése szerint, amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, e veszteség elhatárolt összegét az adózó a következő adóévekben – a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – döntése szerint felhasználhatja. E szabály alkalmazásában az adózó döntése az üzleti évről készített beszámolónak a gazdasági társaságokról szóló törvény (korábban: Gt.) előírásai alapján történt elfogadásával hozza meg. Adminisztrációs tehercsökkentési céllal – először a 2009. adóévi adókötelezettségekre is alkalmazhatóan – megszűnt a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélye. Emellett a 2009 és az azt követő adóévekben keletkező negatív adóalap korlátlan elhatárolásának egyetlen törvényi feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezzen. Az adóhatóság megállapításának jogerőssé válásának időpontjában már nem élt a bejelentési kötelezettség. Kérdésem, hogy a 2012. 03. 20-án jogerős határozat megállapításai „eredményeként” keletkezett 2007. és 2008. évi negatív adóalap esetében a 2010. 01. 01-jétől érvényes társasági adótörvény előírásai vonatkoznak-e a veszteségelhatárolásra?”

Tovább

Adózói kérdés: háromszögügylet

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Adott egy magyar cég, mely weboldalon keresztül értékesítene. Az áru viszont közvetlenül a szerb (termék gyártója) cégtől menne a vásárló felé. A vásárlók többnyire magánszemélyek és jellemzően az USA-ba mennek a termékek. De az online értékesítés miatt igazából a világ bármelyik pontjára történhet értékesítés magánszemélynek és cégnek egyaránt. Hogyan kell ebben az esetben a magyar cégnek a számlát kiállítania a vevő felé? (Hogy ki végzi a szállítást, annak függvénye, hogy jár jobban a magyar és a szerb cég.)”

Tovább

Adózói kérdés: függ-e az alanyi mentes értékhatár átlépése a közösségi szolgáltatásnyújtás értékétől?

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Egyéni vállalkozó alanyi mentesként szolgáltatást nyújt magyar, illetve közösségi adóalanyok részére. Utóbbi tekintetében közösségi adószámmal rendelkezik. A törvénynek megfelelően a közösség felé kiállított számlákat havonta ’65-ösön és ‘A60-ason is lejelentjük. Most lassan elérné a 8 milliós alanyi mentes határt a számlakiállítások tekintetében. Kérdésként felmerült a vállalkozóban – és egy kicsit engem is elbizonytalanított –, hogy vajon azok a számlái, melyeket a közösségi adóalanyai felé állított ki, beleszámítanak-e ebbe az értékhatárba, mivel azon számlák esetében nem alanyi mentesként járt el. Az áfatörvény 188. § (2) bekezdése említi azokat a tételeket, melyeket a 8 milliós határnál nem kell figyelembe venni.”

Tovább