Keresés a blogbejegyzések között

Keresési eredmények:

Adózói kérdés: a helyi iparűzési adó megosztása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egy egyéni vállalkozó székhelye a lakcíme és üzlete, telephelye egy másik településen van. Iparűzési adóját komplex megosztással arányosítanánk. Eszközei 100%-ban a telephelyen. Az alkalmazott bére is a telephelyre számít bele. Az egyéni vállalkozó nyugdíjas, így maga után csak a havi 7050 Ft-ot fizette. Példa számokkal: összes eszközérték 200 ezer Ft a telephelyen, összes személyi jellegű ráfordítás 195 000 Ft, ebből 85 ezer Ft egyéni vállalkozói egészségbiztosítás. A kérdésünk, hogy a székhelyen a személyi jellegű ráfordításnak 85 ezer Ft + (500 000 Ft x10%)-át vegyük, azaz 135 ezer Ft-ot? Vagy csak a 85 ezer Ft-ot? Ha 135 ezer Ft-ot, akkor a telephelyen 195000-135000= 60 ezer Ft-ot?”

Tovább

Adózói kérdés: közhasznú alapítvány illetékmentessége

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “közhasznú alapítvány 2016. évben nem végzett vállalkozási tevékenységet. Ingatlanértékesítés miatt keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége. 2017. évben személygépkocsit vásárol, és egy lakást örököl. Megilleti-e ezekben az esetekben az illetékmentesség?”

Tovább

A cégautó magáncélú használatával kapcsolatos áfa-kérdésekről

Az adózói köztudatba már többé kevésbé beivódott, hogy a céges személygépjárművek után bizonyos esetekben cégautó fizetési kötelezettség keletkezik. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy az említett cégautók magáncélú használatának lehetnek az általános forgalmi adót érintő kihatásai, melyek függetlenek attól hogy az adóalany a cégautóadót megfizette-e. Tekintettel arra, hogy különböző adójogviszonyokról van szó pusztán amiatt, mert az adóalanyt cégautóadó fizetési kötelezettség terheli, nem jelenti azt, hogy a magáncélú használat jogkövetkezményeivel kell számolnia az általános forgalmi adó rendszerében is. Az általános forgalmi adó tekintetében ugyanis annak van jelentsége, hogy ténylegesen megvalósult-e a magáncélú használat a cégautó tekintetében.

Tovább

Adózói kérdés: versenybírói elszámolás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “megyei diáksport-egyesület több sportágban versenyezteti a diákokat. Az esetek jelentős részében a versenybírókat bejelentett igény alapján az illetékes sportszövetség (kézilabda, kosárlabda stb.) jelöli ki, és küldi a versenyre a bírói feladatok ellátása érdekében. Néhány versenybíró maga állít ki egy sorszámozott versenybírói (ellenőri) költségelszámolási nyomtatványt személyi adatokkal és költségek feltüntetésével. A küldött bírók jelentős része azonban semminemű számlát, elszámolást nem állít ki. A megyei sportegyesület nyilatkoztatja őket a költséghányad alkalmazásáról, és egy táblázatban felvezeti az adatokat, valamint a kifizetett összegeket. Semminemű szerződés és hivatalos elszámolás nem készül a feladat elvégzéséről. A kimutatás alapján kerül a NAV felé bevallásra a kifizetés mint önálló tevékenység alapján kifizetett jövedelem. Az a kérdésem, helyénvaló-e ez a megoldás, vagy a megyei egyesületnek megbízási szerződést kellene kötnie a versenybírókkal? Elvárható-e hogy a versenybírók maguk készítsék el a sorszámozott elszámolást, mi a helyes és jogszerű eljárás ez esetben?”

Tovább

Adózói kérdés: közösségi termékértékesítés

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “abban kérném állásfoglalásukat, hogy helyesen járunk-e el az alábbi esetben, ha sima közösségi értékesítést számlázunk, a közösség területére, a hatályos áfaszabályozás szerint. Cégünk egy ciprusi cégnek számláz. Az árut a ciprusi cég szlovákiai raktárába szállítjuk DPD-vel vagy GLS futárszolgálattal. A ciprusi cég Magyarországon forintban a bankszámlánkra a bankban befizeti a számlák ellenértékét. Felmerült a kérdés, hogy szabályos-e az eljárásunk, vagy ez esetleg egy háromszögügyletnek minősül-e.”

Tovább

Adózói kérdés: munkavállaló részére biztosított szálláshelyet terhelő áfa levonása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “az Szja .tv. 1. sz. melléklet 8.6.f.) pontja alapján a munkáltató szálláshelyet biztosít a munkavállalójának. A munkavállaló állandó lakhelye a munkavégzés helyétől több mint 300 km távolságra van és a munkavégzés helyén nem rendelkezik lakóingatlannal és más szálláslehetőséggel. A szálláshellyel a munkáltató szerződésben állapodik meg és a számlát közvetlenül a munkáltató részére címzi a szálláshely-szolgáltató. A kérdésem arra irányul, hogy a számlában szereplő áfát a munkáltató visszaigényelheti-e? Kérem véleményét a fentiekre vonatkozóan.”

Tovább

Adózói kérdés: külföldi vállalkozás Magyarországon

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “külföldi vállalkozás (magyar leányvállalat anyavállalata) bejelentkezik magyar áfa alá, és Magyarországról értékesít belföldre/EU-ba/harmadikországba, de telephelyet nem létesít. Kérdéseim: – Áfabevallási/-befizetési kötelezettségen kívül milyen egyéb adózási kötelezettség terheli ezt a tevékenységet (például hipa); – e tevékenység után kell-e különféle adatszolgáltatást teljesítenie Magyarországon a külföldi vállalkozásnak (pl. MNB-statisztika, esetleg KSH); – továbbá, ha ez a külföldi társaság fuvaroztatja el a vevőihez az általa Magyarországon vásárolt és értékesített termékeket, alanya-e az ekáernek?”

Tovább

Devizás ügyletek az áfa rendszerében

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok esetén tipikus, hogy az érintett felek az ügyletek ellenértékéről valamely a forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapodnak meg. Ilyenkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) hatálya alá tartozó ügyletek esetén a devizában meghatározott adóalapot forintosítani kell. Az adóalap (adó összeg) forintban való feltüntetésnek jelentősége van mind a vevő, mind a megrendelő szempontjából, hiszen az utóbbi adóalany a levonási jogát az eladó által rá áthárított adó tekintetében gyakorolhatja, mely levonható adót értelemszerűen szintén forintban kell szerepeltetni az adóbevallásban.

Tovább

Adózói kérdés: kata – adatszolgáltatás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “kérdésem a kata törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódik. A kata törvény értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére – a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, – a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó devizás bevételének meghatározása egyértelmű. Az Art. szerint adózó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozó devizás könyvelése nem biztos, hogy az MNB árfolyamon történik – erre a számviteli törvény lehetőséget ad –, így a könyveiben nyilvántartott kisadózónak juttatott bevételek összege sem egyezik meg a kata törvény szerint számított összeggel. Hogyan kell az Art. szerinti adózónak számolnia, külön nyilvántartást kell ez esetben vezetnie?”

Tovább

Adózói kérdés: harmadik országból igénybe vett szolgáltatás II.

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “akkor, hogy ha egy Magyarországon belföldinek minősülő, alanyi adómentes jogi személy harmadik országból vesz igénybe szolgáltatást (pl. webhosting, hirdetés) akkor nem kell megfizetnie a nettó összegű (áfát nem tartalmazó) számla után a magyarországi áfát? Mi a helyzet, ha ugyanez a jogi személy EU-tagállamból veszi igénybe ugyanezt a szolgáltatást (pl. Google, Facebook)?”

Tovább