Keresés a blogbejegyzések között

Keresési eredmények:

Adózói kérdés: KATÁ-s kereskedelem

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”katás, nem áfaalany egyéni vállalkozó árut szeretne értékesíteni úgy, hogy interneten veszi fel a megrendeléseket, melyeket azután ki is számláz a vevőknek (magyarországi jogi és magánszemélyeknek egyaránt). Megteheti-e az egyéni vállalkozó, hogy a terméket közvetlenül a vevő címére rendeli, és nem saját maga részére? Ehhez a tevékenységhez milyen bejelentkezési, bevallási, adó- esetleg vámfizetési kötelezettségek társulnak, ha a termékek az USA-ból vagy Kínából/Távol-Keletről érkeznek?”

Tovább

Adózói kérdés: EKAER visszáru esetén

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”társaságunk árukereskedelemmel foglalkozik, ehhez kapcsolódóan elő szokott fordulni visszáru, ennek a visszaszállítása esetén (belföldi, külföldi viszonylatban is előfordul) kell-e, ha igen, akkor milyen fuvarviszonylatokban, feltételek esetén ekáer-számot kérni?”

Tovább

Adózói kérdés: ÁFA-nyilatkozat módosítása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”ha most indít valaki egyéni vállalkozást, almatermelés fő tevékenységgel, fiatal gazda pályázat miatt, akkor neki is elég akkor átjelentkezni alanyi mentesből áfássá, ha meg is kezdi a tevékenységet, vagy új tevékenységbe, mondjuk zöldség-gyümölcs termesztésbe kezd?”

Tovább

Adózói kérdés: számlázás és áfabevallás bírósági ítéletre

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint “A” vállalkozás területéről “B” vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és “A” vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint “B” vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét “A” vállalkozásnak számláznia kell “B” vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót “B” vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet “A”, és miként “B” vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már?”

Tovább

Adózói kérdés: pénzforgalmi áfa és elévülés

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”partnerünk nem fogja kifizetni a tartozását, ami az általános szabályok szerint 5 év után elévül. Az áfatörvény 196/B § (3) bekezdés b) pontja szerint “az ellenérték… megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége…vagy más módon szűnik meg.” Az elévülés “más mód”-e?”

Tovább

Adózói kérdés: telekeladás és tagi kölcsön

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”egy magánszemély 40%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. nagy építési beruházást tervez. A magánszemély piaci áron eladja a tulajdonában lévő építési telket a kft.-nek ehhez a beruházáshoz. A vételárat tagi kölcsönként szeretné a kft. részére odaadni. Első kérdés: mivel a magánszemélynek nincs bankszámlája, felveheti-e a kft.-től ezt az összeget szankció nélkül készpénzben, amit aztán tagi kölcsön jogcímén befizet a kft. pénztárába? Vagy egy másik megoldás elfogadható-e, vagyis pénzmozgás nélkül a vételár-követelést “beszámítással”, a magánszemély megfelelő tartalmú nyilatkozata alapján átvezetik tagikölcsön-kötelezettségre?”

Tovább

Adózói kérdés: a helyi iparűzési adó megosztása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “cégünk haszonbérletbe vett földterületet, melyen takarmányt termesztenek saját felhasználásra. A bérelt földet külső vállalkozók munkálják meg, ezért se eszközt, se munkabért nem tudunk kimutatni a területen. A cég székhelye és másik telephelye más-más településhez tartozik, a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta. Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben milyen módszerrel kell megállapítanunk az adott telephelyre (bérelt) az iparűzési adót, mert ebben az esetben a komplex módszert nem tudjuk alkalmazni?”

Tovább

Adózói kérdés: egyéni vállalkozó székhelyének bérbevétele

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egyéni vállalkozó állandó lakóhelye és székhelye is az édesanyja tulajdonában lévő lakás. Ebben az esetben köthet-e az édesanyjával bérleti szerződést a lakás egy helyiségére mint “irodára” négyzetméterben meghatározva, és a kifizetett bérleti díjat költségként venné figyelembe a vállalkozásában? Ha ez lehetséges, az édesanyának kell-e adószámot kérni a bérbeadáshoz, vagy elegendő egy bevételi pénztárbizonylaton átvenni havonta a bérleti díjat, és a bevétele után megfizetni az adót?”

Tovább