Keresés a blogbejegyzések között

Keresési eredmények:

Adózói kérdés: magánszemély által nyújtott kölcsön

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “2010-ben egy magánszemély kölcsönt nyújtott egy Magyarországon bejegyzett kft.-nek. A magánszemély és a kft. között tagsági és közreműködői tagsági jogviszony nem állt fenn. A társaság visszafizette a tőkét és a kamatai egy részét. (A kamatokat 2014-ben fizette ki.) A kölcsönadó a kamatokból felhalmozódott összeget mindig pontos kifizetési összeget megjelölve nettó módon kérte és kapta, amelyet a cég székhelyén a pénztárból kiadási pénztárbizonylat kiállításával fizettek ki pénztáros aláírásával. Kérdések: 1) A kamatjövedelem után milyen terheket kell megfizetnie a kft.-nek és a magánszemélynek? 2) Ha a kft. a kamatjövedelmet nettó módon fizette ki de nem könyvelte le, nem vallotta be és nem fizette be az adót az adóhatóságnak, a magánszemélynek meg kell-e fizetnie, számonkérhető-e rajta? Amennyiben igen, az adóhatóság kezelheti-e eltitkolt bevételként a kapott összeget? 3) A fenti esetben lehet-e a kifizető hiányára hivatkozni az adóhatóság részéről és a kifizetőt terhelő eho-t a magánszeméllyel megfizettetni? Változtat-e a lényegen, ha a társaságot az MNB tiltott pénzügyi tevékenység miatt megbírságolta?”

Tovább

Adózói kérdés: tanulók utáni beruházási kedvezmény

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “cégünk a tanulók foglalkoztatására tekintettel az év végi 08-as adóbevallásban beruházási kedvezményt érvényesített. Kérdésünk ehhez kapcsolódóan a következő: 1. Kis értékű, pl. pár ezer forintos felszerelések, mint edények, konyhafelszerelések után is érvényesíthető-e a kedvezmény? 2. A beruházásra elszámolt számlában szereplő áfa összege levonható-e? 3. Értékcsökkenési leírás érvényesíthető-e az általános szabályok szerint?”

Tovább

Adózói kérdés: szerzői jogdíj

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egy programfejlesztéssel foglalkozó társaság számítógépes programozást számláz szerzői jogdíj és munkadíj megbontásban. A szerzőijogdíj-bevétel felével, az adózás előtti eredmény 50%-áig csökkentette az adózás előtti eredményét 2015. évben. A 2016. júliusi változások után továbbra is megteheti-e, hogy a tevékenysége jogdíjbevételének a felével csökkenti a társasági adó alapját a korábbi szabályoknak megfelelően? Amennyiben nem a bevétellel, hanem a jogdíjértékesítésből származó eredménnyel lehet csökkenteni a társaságiadó-alapot, akkor lehet-e a jogdíjbevételnek az összes bevételhez viszonyított arányával kiszámolni a szerzői jogdíj eredményét?”

Tovább

Adózói kérdés: adószámos magánszemély

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egyéni vállalkozó tegnap megszüntette a vállalkozását (nem tudja kitermelni a katát sem), ezért arra gondolt, hogy adószámos magánszemély lesz. Szeretné ugyanazokat a tevékenységeket folytatni, mint azelőtt, de jóval ritkábban állítana ki számlát a tevékenységéből adódóan, melyek: asztrológiai szolgáltatás (erről adna ki most majd számlát), szabadfoglalkozású egyéb tevékenység, nyelvi magánoktatás, sport-, szabadidős képzés. Érdemes ezekre kiváltani neki adószámot, megadják rá?”

Tovább

Adózói kérdés: törlési engedély

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “igaz az, hogy ha végelszámolás esetén az összes záróbevallás bement a NAV-hoz (a beszámoló is), a törlési engedélyt úgy adja meg a NAV a cégbíróságnak, hogy küldeni kell egy “sima” levelet, hogy adják ki a törlési engedélyt, és nem hivatalból küldik azt ki?”

Tovább

Számla, költség és adó a reklámozás terén

Nincs könnyű dolguk azoknak a vállalkozásoknak, melyeknek a tevékenysége valamilyen oknál fogva a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) hatálya alá esik. Gyakran kérdésként merül fel, hogy pontosan milyen adózási (áfa, számlázás, társasági adó, reklámadó) kihatásai lehetnek az egyes, Grtv.-ben rögzített jogviszonyoknak. Az említett fogalomrendszerben való eligazodást segíti a Nemzetgazdasági Minisztérium 20045/2016, NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216930711/2016.; AVÉ 2016/6-7. sorszámú állásfoglalása.

Tovább

Adózói kérdés: konferenciaszervezés külföldön

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egy cég szakmai konferenciát szervez. HR-t érintő tág spektrumon minden témában, a helyszín San Francisco-ban, Kaliforniában lenne. A rendezvényre több száz fő vendéget várnak, akik jellemzően nagyobb cégek képviselői, magánszemély nem vesz részt a konferencián. A szervezés és az eladások Magyarországról történnek, helyben csak a konferencia idejére jelenne meg a cég (2+3 nap), illetve az alvállalkozókkal kötendő szerződések, illetve helyszínbejárás idejére. A konferencia keretein belül egyéb materiális termék nem kerül értékesítésre. A kérdéseim a következők lennének: 1.) Az értékesítések után (mint magyar cég) kötelesek lesznek helyben VAT-t/sales tax-et fizetni bármilyen USA-beli adóhatóságnak? 2.) A kinti költségek kifizetésekor befizetett sales tax-et vissza tudják-e igényelni, amennyiben igen, milyen feltételekkel? 3.) A kint folytatott tevékenység miatt köteles lehet a vállalat bármilyen egyéb adó megfizetésére (direkt adók)? 4.) A konferencia idején a cég kint dolgozó alkalmazottai után köteles-e személyi jellegű adókat fizetni az amerikai hatóságoknak? 5.) A fenti kérdések alapján előnyösebb vagy kockázatkerülőbb lehet-e ugyanezt a konferenciát egy kinti leányvállalaton keresztül lebonyolítani?”

Tovább