A napenergia felhasználására szolgáló berendezések kivitelezésével kapcsolatos Áfa kérdésekről

Mind gyakoribb, hogy a vállalkozások, illetve a lakossági fogyasztók napenergia átalakítására alkalmas berendezésekből nyert villamos energiával oldják meg ingatlanuk energiaszükségleteit. Kérdésként vetődhet fel, hogy ezek kivitelezése az áfa rendszerében az egyenes vagy a fordított adózási rezsim alá tartozik-e.

Tovább

Áfaváltozások

A közeljövő áfaváltozásai két jogforrásból táplálkoznak. A változásokat egyrészt a 2017-es adócsomagot tartalmazó, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) tartalmazza, másrészt a 282/2011/EU végrehajtási rendeletnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításáról szóló, a Tanács 1042/2013/EU végrehajtási rendeletéből (a továbbiakban: Rendelet) erednek.

Tovább

Az online pénztárgépek alkalmazási köre

Jelen cikkben arra teszek kísérletet, hogy a pénztárgépekre vonatkozó technológiai váltás időpontjától bemutassam azon ügylettípusokat és az alkalmazás kötelezetti körét, ahol a gazdasági események dokumentálására kizárólag online pénztárgép használatával kerülhet sor, röviden értékelve az elmúlt közel két év eredményeit is.

Tovább

KÉZ A KÉZBEN…A CSOPORTOS ADÓALANYISÁG – alapvető szabályai az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben –

„Minden tagállam egyetlen adóalanyként kezelheti azon ugyanebben a tagállamban letelepedett alanyokat, amelyek ugyan jogilag függetlenek, de amelyeket kölcsönös pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolatok egymással szorosan összefűznek (…) a lehetőséggel élő tagállam bármely olyan intézkedést elfogadhat, amely szükséges annak elkerüléséhez, hogy e rendelkezés alkalmazása lehetővé tegye az adócsalást vagy adókikerülést.” – fogalmaz a Tanács a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvében , amely intézkedéssel tehát a közösségi jogalkotás az adóelkerülés illetőleg az adócsalás elleni küzdelem jegyében megteremtette a ma csoportos adóalanyiság néven ismert jogintézmény lehetőségét, amellyel a magyar állam is élt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (Áfatv.) megalkotása során, és amelynek alapvető szabályai kerülnek ismertetésre az alábbiakban a jelen cikk keretei között.

Tovább

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYT ÉRINTŐ 2016. ÉVI EGYES LÉNYEGES MÓDOSÍTÁSOKRÓL II. – különös tekintettel a személyi jövedelemadó bevallás rendszerének alapvető szabályaira –

A jelen cikksorozat a korábbiakban írtak szerint az adózás területét érintő – tavaly év végi – jelentősebb törvénymódosításokat veszi sorba, amelynek keretében annak korábbi részében először az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (Art.) jellemzően a vállalkozásokat érintő fontosabb változásai (így az adózók minősítési rendszerének megteremtésére vonatkozó újonnan bevezetésre került rendelkezések valamint az adóregisztrációs eljárást érintő változások) kerültek részletesen ismertetésre, mint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által magában foglalt módosító csomag egyik legmeghatározóbb elemei.

Tovább

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYT ÉRINTŐ 2016. ÉVI EGYES LÉNYEGES MÓDOSÍTÁSOKRÓL I. – különös tekintettel az adózók minősítési rendszerének alapvető szabályaira –

Valamennyi év végén elérkezik annak az ideje, hogy a törvényhozás az adózás terén (is) értékelje az elmúlt időszak tapasztalatait és levonja következtetéseit, amely a már megszokott módon egy – vagy több – módosító törvény, ún. adócsomag formájában ölt testet, s amelyet nemcsak az adózással foglalkozó szakemberek, hanem szinte mindenki (ha nem is egyforma mértékű) érdeklődéssel vár, hiszen az adórendszer, az adózás így vagy úgy, de valamennyiünk életét érinti, mondhatni behálózza. Nem volt ez másképpen idén sem, ugyanis 2015. november 27. napján került kihirdetésre a Magyar Közlönyben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Módtv.).

Tovább

AZ ÁFA LEVONÁSI JOG MEGÍTÉLÉSE NULLÁS, VAGY HIÁNYOS ADATTARTALMÚ BEVALLÁS BENYÚJTÁSA ESETÉN

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV, állami adóhatóság) a kötelező ellenőrzéseken túl elrendelt ellenőrzéseit a szervezet vezetője által minden év február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A 2015. február 19-én közzétett tájékoztatás számos adózási szempontból kockázatos területet, ellenőrzés alá vonandó ügylettípust nevesít, és ezek mentén fokozott ellenőrzési jelenlétet irányoz elő, melyek közül cikkünk […]

Tovább

INGATLANT ADOK-VESZEK… – avagy a magánszemélyek általi ingatlan-értékesítések megítélése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény tükrében –

A mindennapok során megoldásra és megválaszolásra váró adójogi problémák sorában gyakorta merül fel kérdésként és fordulnak hozzánk adózók, ügyfeleink annak érdekében, hogy segítsük értelmezni és megítélni az általuk bonyolított ingatlan adásvételt – vagy különösen, ha több ingatlanról van szó, ingatlan adásvételeket – az általános forgalmi adózásról szóló szabályozás szempontjából. Bár ezen típusú gazdasági eseményekre viszonylag régebbi múltra visszatekintő jogszabályi rendelkezések vonatkoznak, mégis sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy – különösen azok számára, akik jellemzően nem e jogszabályhelyek bűvkörében élik mindennapjaikat – több értelmezési bizonytalanság is felmerül e tárgykörben, amely pedig később, egy esetleges adóellenőrzés esetén komoly és ilyen módon nem kívánatos jogkövetkezményekkel járhat. A jelen írás éppen ezért az alábbiakban röviden áttekinti mindazokat a szabályokat és fogalmakat, amelyeket a magánszemélyek általi ingatlanértékesítések helyes általános forgalmi adózásának – vagy akár természetesen ennek hiányának – megállapítása érdekében figyelembe kell venni; nem felejtvén ugyanakkor felhívni arra is a figyelmet, hogy minden esetben javasolt az adott ügylet vagy ügyletek körülményeit és volumenét mérlegelve egy adózási szakember előzetes véleményének kikérését is megfontolni.

Tovább