Adózói kérdés: tárgyi eszköz értékesítése az EKÁER tükrében

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy társaság 2007-ben vásárolt esztergagépet hazai forgalmazótól (áfalevonási jogunknál fogva az áfát vissza is igényeltük). Most értékesíteni szeretnénk ezt a gépet. A vevő olyan hazai áfaalany cég, amely a megvásárolt gépet felújítja és továbbértékesíti (tehát nem végfelhasználó). A gép nagyságánál fogva (2200 kilogramm) útdíjköteles gépjárművel történne a fuvarozása belföldön. Ebben az esetben kell kérni ekáer-számot a szállításhoz?”

Tovább

Adózói kérdés: angol cég Magyarországon szolgáltat

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy angol illetőségű cég Magyarországon szeretne telefon- és internetszolgáltatást nyújtani. Ki kell váltani itt is az adószámot, és e szerint számlázni, vagy mint az átlagos esetben, mentesen számláz, és az itteni számlabefogadó adózik utána?”

Tovább

Adózói kérdés: adótartozás elévülése

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Egyik munkavállalónk (magánszemély) novemberben megkapta postai úton a (szokásos) NAV-folyószámla egyenlegét, amin az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék számláján adótartozás van nyilvántartva. Most nyitott ügyfélkaput, amin utána tudtunk nézni a tartozásának, és kiderült, hogy az előző munkahelyén 2012-ben, egész évben, majd folyamatosan, 2013.06.30-ig nem volt bejelentve (egy építőipari cégnél) Tehát nem volt biztosítási jogviszonya, ezért a NAV előírta a havi egészségbiztosítási járulékot a folyószámláján tartozásként, havonta az aktuális mértékben. Kérdésem: jól gondoljuk, hogy idén 2017.12.31. nappal a 2012. évi adótartozása elévül, ha addig nem indít a NAV végrehajtást? És 2018.12.31. nappal a 2013. évi adótartozása elévül, ha a NAV nem indít végrehajtást az adótartozás beszedésére? (Eddig nem történt végrehajtás.)”

Tovább

Adózói kérdés: veszteségelhatárolás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”a 2007-2008. éveket 2011. 10. 17-étől 2011. 12. 19-éig vizsgálta az adóhatóság, amely ellenőrzés megállapításait realizáló határozat 2012. 03. 20-án lett jogerős. A 2007. évi társasági adóalap a 767 ezer forintról -5489 ezer forintra változott, így a jogerős határozattal a 2007. és 2008. évi társasági adó alapja is negatív lett. A Tao. tv. 17. § (1) bekezdése szerint, amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, e veszteség elhatárolt összegét az adózó a következő adóévekben – a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – döntése szerint felhasználhatja. E szabály alkalmazásában az adózó döntése az üzleti évről készített beszámolónak a gazdasági társaságokról szóló törvény (korábban: Gt.) előírásai alapján történt elfogadásával hozza meg. Adminisztrációs tehercsökkentési céllal – először a 2009. adóévi adókötelezettségekre is alkalmazhatóan – megszűnt a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélye. Emellett a 2009 és az azt követő adóévekben keletkező negatív adóalap korlátlan elhatárolásának egyetlen törvényi feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezzen. Az adóhatóság megállapításának jogerőssé válásának időpontjában már nem élt a bejelentési kötelezettség. Kérdésem, hogy a 2012. 03. 20-án jogerős határozat megállapításai „eredményeként” keletkezett 2007. és 2008. évi negatív adóalap esetében a 2010. 01. 01-jétől érvényes társasági adótörvény előírásai vonatkoznak-e a veszteségelhatárolásra?”

Tovább

Adózói kérdés: háromszögügylet

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Adott egy magyar cég, mely weboldalon keresztül értékesítene. Az áru viszont közvetlenül a szerb (termék gyártója) cégtől menne a vásárló felé. A vásárlók többnyire magánszemélyek és jellemzően az USA-ba mennek a termékek. De az online értékesítés miatt igazából a világ bármelyik pontjára történhet értékesítés magánszemélynek és cégnek egyaránt. Hogyan kell ebben az esetben a magyar cégnek a számlát kiállítania a vevő felé? (Hogy ki végzi a szállítást, annak függvénye, hogy jár jobban a magyar és a szerb cég.)”

Tovább

Adózói kérdés: függ-e az alanyi mentes értékhatár átlépése a közösségi szolgáltatásnyújtás értékétől?

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Egyéni vállalkozó alanyi mentesként szolgáltatást nyújt magyar, illetve közösségi adóalanyok részére. Utóbbi tekintetében közösségi adószámmal rendelkezik. A törvénynek megfelelően a közösség felé kiállított számlákat havonta ’65-ösön és ‘A60-ason is lejelentjük. Most lassan elérné a 8 milliós alanyi mentes határt a számlakiállítások tekintetében. Kérdésként felmerült a vállalkozóban – és egy kicsit engem is elbizonytalanított –, hogy vajon azok a számlái, melyeket a közösségi adóalanyai felé állított ki, beleszámítanak-e ebbe az értékhatárba, mivel azon számlák esetében nem alanyi mentesként járt el. Az áfatörvény 188. § (2) bekezdése említi azokat a tételeket, melyeket a 8 milliós határnál nem kell figyelembe venni.”

Tovább

Adózói kérdés: az Európai Unió területén magyar adószámos társaság részére végzett munka

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy magyar kft. Németországba viszi a termékét kiállításra. Ez a magyar kft. felkérte az én bt.-met – amely szintén magyar –, hogy Németországban építse meg számára a pavilont. Egyik társaságnak sincs adószáma Németországban, mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. Tanácstalanok vagyunk, hogy a betéti társaságunk milyen áfakulccsal állítsa ki a magyar kft. számára a számláját. Összefoglalva: két magyar székhelyű társaság között kellene számlázni, ám a munkavégzés helye uniós tagállamban van.”

Tovább

Adózói kérdés: export harmadik országba

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy betéti társaság szeretne Új-Zélandra magyar árukat kivitetni harmadik országbeli kiskereskedelem formájában. Bútorokról, lakásberendezési, egyéb építőipari anyagokról van szó, éves szinten 2-3 millió forint értékben. Most még az is felmerült, hogy élelmiszereket, természetesen tartós élelmiszereket, magyar ízeket is (pirosarany, gulyáskrém, paprika, befőttek, konzervek) szállítana, Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az exportálás tényét és az áruféleségeket valahova? Engedély kell-e az élelmiszerkivitelhez, vagy az adott országból a befogadásra? A számlát mikor kell kiállítani, amikor elhagyja az országot az áru, vagy amikor beérkezik? A kiállított számla áfamentes exportértékesítés, a beszerzés utáni áfa levonható akkor, amikor a beszerzés megtörtént, ha jól tudom, Az áru körülbelül 60 nap alatt ér ki hajóval. Milyen okmányok kellenek igazolásként a NAV-nak, hogy az ügylet elszámolása megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak? Kiviteli engedély esetleg?”

Tovább

Adózói kérdés: készpénzfizetési korlát

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ” “A” cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett “B” cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott “B” cég “A” cégnek. A kölcsönt nem fizette vissza “B” cég “A” cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el a 1,5 milliós készpénzforgalmi limitet. Kérdés: 1.) A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni a készpénzforgalmi 1,5 millió forintos limit miatt? 2.) Mi az a minimális kötelező kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?”

Tovább

Adózói kérdés: alanyi adómentes katás – harmadik ország

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújtana egy harmadik országbeli (USA) magánszemélynek (film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai). Ebben az esetben milyen módon állítsa ki a számlát? Ha ugyanezt közösségen belül teszi, kell-e közösségi adószámot kérnie?”

Tovább