A Kúria a közelmúltban több szempontból is jogsértőnek találta az adóhatóság eljárását. Az ennek során kimondott jogelvek pedig a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Helytelen aláírásokból semmis határozatok

 

A Kúria rávilágított arra, hogy az adóhatóság eljárása a határozatok aláírása – ún. kiadmányozása – során sok esetben nem felelt meg a törvényi előírásoknak.

 

Az irányadó jogszabályok ugyanis nem zárják ki azt, hogy a határozatot az adóhatóság vezetője helyett egy – a belső szabályzatban erre kijelölt – másik személy írja alá, azonban ennek szigorú feltételei vannak. Ezeket sértette meg az adóhatóság, amikor számos határozaton nem tüntették fel az aláíró személy nevét és beosztását, nyomtatott betűkkel, hanem – rendszerint egy „h.” betű kíséretében – csak a helyettesként eljáró adóhatósági dolgozó aláírása került elhelyezésre a döntésen. Ezt a Kúria súlyos, semmisséget eredményező, eljárási hibának minősítette, ugyanis az adóhatóság ilyen eljárása következményeként nem állapítható meg, hogy a határozatot valóban az arra jogosult személy írta-e alá, ami pedig felveti a hatáskörelvonás, mint semmisségi ok, lehetőségét.

 

A semmisség megállapításának – szemben az egyéb jogsértésekre alapított döntésekkel – az a lényeges sajátossága, hogy a semmis döntést annak keletkezése időpontjára visszamenőleges hatállyal kell megsemmisíteni, tehát az olyannak tekintendő, mintha létre sem jött volna,

 

A fentiek jelentősége abban áll, hogy a semmis határozathoz nem fűződhet sem anyagi, sem eljárási jogkövetkezmény, így az különösen nem eredményezheti az érintett eljárás jogerős lezárását, hiszen jogerősen elbírált ügyön (adózói fellebbezés esetén) a másodfokon hozott adóhatósági határozatot kell érteni, amely a közléssel válik jogerőssé.

 

A jogerő, pontosabban az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezet (személy) által hozott jogerős határozat, hiányában pedig az adóhatósági eljárás nem fejeződik be, és az ehhez kapcsolódó határidők, különösen az elévülés, változatlanuk folyik. Tehát a semmis határozat – mint jogerő kiváltására alkalmatlan adóhatósági cselekmény – az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidejét sem érintheti (ti. nem eredményezi annak nyugvását), amely így zavartalanul telik tovább.

 

Az elévülés ténye pedig kizárja azt, hogy az adóhatóság korrigálva a semmisséget eredményező hibáját, lényegében változatlan tartalommal, ismételten meghozza a határozatát az adózóval szemben. E helyett az adóhatóságnak kötelessége megállapítani, hogy az adómegállapításhoz való jog elévülésére nyitva álló határidőn belül nem született jogerős döntés, ezért meg kell változtatnia a határozatát olyan módon, hogy az elévüléssel érintett időszakokban megállapított adókülönbözetet és annak szankciót törli. Ehhez a döntéshez kapcsolódóan értelemszerűen merülhet fel az esetlegesen már megfizetett adóforintok és szankciók adózók felé való pénzügyi rendezésének (visszafizetésének) szükségessége is.

 

Ennél fogva tehát fennállhat annak a lehetősége, hogy a megfelelő adóhatósági és peres eljárások kezdeményezése révén számos adózó mégis mentesüljön azon az adóhatóság vagy már bíróság által is helyben hagyott adófizetési kötelezettségek alól, amelyekbe esetleg már bele is nyugodott.

Határidő után nincs adóbírság

 

A Kúria egy másik ügyben, az Alkotmánybíróság jogértelmezésére támaszkodva, azt is kimondta, hogy az adóhatóság csak a határozat meghozatalára nyitva álló határidőn belül jogosult adóbírságot kiszabni, amely főszabály szerint 60 nap, és egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható.

 

Amennyiben pedig a törvényi határidő letelte után hozza meg az adóhatóság a határozatát, úgy már nincs lehetősége az adóbírság mint szankció alkalmazására, mivel annak lehetősége a határidőn túl elenyészik számára.

 

Mi a teendő, ha érintettek vagyunk?

 

Fontos kiemelni, hogy egyelőre még nem beszélhetünk kiforrott joggyakorlatról a fenti témák kapcsán, és azok eredményes érvényesítését még bizonyosan egy hosszabb jogi küzdelem előzheti meg, azonban mindenképpen érdemes áttekinteni az érintett adóhatósági ügyeket.

 

S amennyiben az adóhatósági határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedése óta még nem telt el öt év, úgy a megfelelő eljárások megindításával lehetőség nyílhat arra, hogy a fenti körülményekre hivatkozással az adózók újra vitássá tegyék ezen döntéseket és megkíséreljék jogaik érvényesítését.

 

A Híd Adószakértő tapasztalt szakemberei iránymutatást adnak az érintett ügyekben, és teljes körű tájékoztatással valamint képviselettel szolgálnak azok rendezése kapcsán. További kérdés, megkeresés esetén kérjük, vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal:

dr. Kisfaludy-Molnár Péter

ügyvéd, adóperes jogász

+36-70-779-1390

dr. Verbai Tamás

vezérigazgató

+36 70 779 9972