Keresés a blogbejegyzések között

Keresési eredmények:

Adózói kérdés: veszteségelhatárolás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”a 2007-2008. éveket 2011. 10. 17-étől 2011. 12. 19-éig vizsgálta az adóhatóság, amely ellenőrzés megállapításait realizáló határozat 2012. 03. 20-án lett jogerős. A 2007. évi társasági adóalap a 767 ezer forintról -5489 ezer forintra változott, így a jogerős határozattal a 2007. és 2008. évi társasági adó alapja is negatív lett. A Tao. tv. 17. § (1) bekezdése szerint, amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, e veszteség elhatárolt összegét az adózó a következő adóévekben – a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével – döntése szerint felhasználhatja. E szabály alkalmazásában az adózó döntése az üzleti évről készített beszámolónak a gazdasági társaságokról szóló törvény (korábban: Gt.) előírásai alapján történt elfogadásával hozza meg. Adminisztrációs tehercsökkentési céllal – először a 2009. adóévi adókötelezettségekre is alkalmazhatóan – megszűnt a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélye. Emellett a 2009 és az azt követő adóévekben keletkező negatív adóalap korlátlan elhatárolásának egyetlen törvényi feltétele, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezzen. Az adóhatóság megállapításának jogerőssé válásának időpontjában már nem élt a bejelentési kötelezettség. Kérdésem, hogy a 2012. 03. 20-án jogerős határozat megállapításai „eredményeként” keletkezett 2007. és 2008. évi negatív adóalap esetében a 2010. 01. 01-jétől érvényes társasági adótörvény előírásai vonatkoznak-e a veszteségelhatárolásra?”

Tovább

Adózói kérdés: készpénzfizetési korlát

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ” “A” cég kölcsönt adott kamatfizetés kikötése mellett “B” cégnek. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott “B” cég “A” cégnek. A kölcsönt nem fizette vissza “B” cég “A” cégnek a számla benyújtásakor, hanem beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el a 1,5 milliós készpénzforgalmi limitet. Kérdés: 1.) A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni a készpénzforgalmi 1,5 millió forintos limit miatt? 2.) Mi az a minimális kötelező kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé?”

Tovább

Fióktelep, kereskedelmi képviselet – az áfaalanyiság problematikája

A fióktelep és a kereskedelmi képviselet áfaalanyisága kapcsán gyakran merülnek fel kérdések. Mindkét esetben az ágazati jogszabályok és az Áfa tv. adóalanyiságot szabályozó értelmező rendelkezései alapján lehet eldönteni, hogy az adott entitás, illetve az általa folytatott tevékenység az Áfa tv. hatálya alá tartozik-e.

Tovább

Adózói kérdés: telekeladás és tagi kölcsön

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”egy magánszemély 40%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. nagy építési beruházást tervez. A magánszemély piaci áron eladja a tulajdonában lévő építési telket a kft.-nek ehhez a beruházáshoz. A vételárat tagi kölcsönként szeretné a kft. részére odaadni. Első kérdés: mivel a magánszemélynek nincs bankszámlája, felveheti-e a kft.-től ezt az összeget szankció nélkül készpénzben, amit aztán tagi kölcsön jogcímén befizet a kft. pénztárába? Vagy egy másik megoldás elfogadható-e, vagyis pénzmozgás nélkül a vételár-követelést “beszámítással”, a magánszemély megfelelő tartalmú nyilatkozata alapján átvezetik tagikölcsön-kötelezettségre?”

Tovább

Adózói kérdés: a helyi iparűzési adó megosztása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “cégünk haszonbérletbe vett földterületet, melyen takarmányt termesztenek saját felhasználásra. A bérelt földet külső vállalkozók munkálják meg, ezért se eszközt, se munkabért nem tudunk kimutatni a területen. A cég székhelye és másik telephelye más-más településhez tartozik, a tárgyévet megelőző évben az adóalap a 100 millió forintot meghaladta. Kérdésünk lenne, hogy ebben az esetben milyen módszerrel kell megállapítanunk az adott telephelyre (bérelt) az iparűzési adót, mert ebben az esetben a komplex módszert nem tudjuk alkalmazni?”

Tovább

A cégautó magáncélú használatával kapcsolatos áfa-kérdésekről

Az adózói köztudatba már többé kevésbé beivódott, hogy a céges személygépjárművek után bizonyos esetekben cégautó fizetési kötelezettség keletkezik. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy az említett cégautók magáncélú használatának lehetnek az általános forgalmi adót érintő kihatásai, melyek függetlenek attól hogy az adóalany a cégautóadót megfizette-e. Tekintettel arra, hogy különböző adójogviszonyokról van szó pusztán amiatt, mert az adóalanyt cégautóadó fizetési kötelezettség terheli, nem jelenti azt, hogy a magáncélú használat jogkövetkezményeivel kell számolnia az általános forgalmi adó rendszerében is. Az általános forgalmi adó tekintetében ugyanis annak van jelentsége, hogy ténylegesen megvalósult-e a magáncélú használat a cégautó tekintetében.

Tovább

Devizás ügyletek az áfa rendszerében

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok esetén tipikus, hogy az érintett felek az ügyletek ellenértékéről valamely a forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapodnak meg. Ilyenkor az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) hatálya alá tartozó ügyletek esetén a devizában meghatározott adóalapot forintosítani kell. Az adóalap (adó összeg) forintban való feltüntetésnek jelentősége van mind a vevő, mind a megrendelő szempontjából, hiszen az utóbbi adóalany a levonási jogát az eladó által rá áthárított adó tekintetében gyakorolhatja, mely levonható adót értelemszerűen szintén forintban kell szerepeltetni az adóbevallásban.

Tovább

A napenergia felhasználására szolgáló berendezések kivitelezésével kapcsolatos Áfa kérdésekről

Mind gyakoribb, hogy a vállalkozások, illetve a lakossági fogyasztók napenergia átalakítására alkalmas berendezésekből nyert villamos energiával oldják meg ingatlanuk energiaszükségleteit. Kérdésként vetődhet fel, hogy ezek kivitelezése az áfa rendszerében az egyenes vagy a fordított adózási rezsim alá tartozik-e.

Tovább