Keresés a blogbejegyzések között

Keresési eredmények:

Adózói kérdés: angol cég Magyarországon szolgáltat

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy angol illetőségű cég Magyarországon szeretne telefon- és internetszolgáltatást nyújtani. Ki kell váltani itt is az adószámot, és e szerint számlázni, vagy mint az átlagos esetben, mentesen számláz, és az itteni számlabefogadó adózik utána?”

Tovább

Adózói kérdés: az Európai Unió területén magyar adószámos társaság részére végzett munka

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy magyar kft. Németországba viszi a termékét kiállításra. Ez a magyar kft. felkérte az én bt.-met – amely szintén magyar –, hogy Németországban építse meg számára a pavilont. Egyik társaságnak sincs adószáma Németországban, mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. Tanácstalanok vagyunk, hogy a betéti társaságunk milyen áfakulccsal állítsa ki a magyar kft. számára a számláját. Összefoglalva: két magyar székhelyű társaság között kellene számlázni, ám a munkavégzés helye uniós tagállamban van.”

Tovább

Adózói kérdés: alanyi adómentes katás – harmadik ország

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”alanyi adómentes katás egyéni vállalkozó szolgáltatást nyújtana egy harmadik országbeli (USA) magánszemélynek (film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai). Ebben az esetben milyen módon állítsa ki a számlát? Ha ugyanezt közösségen belül teszi, kell-e közösségi adószámot kérnie?”

Tovább

Adózói kérdés: konszignációs raktár

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”az egyik tagállamban (pl. Spanyolország) letelepedett vállalkozás a másik tagállamban (pl. Magyarország) letelepedett vállalkozás részére szállítana alapanyagot a magyar cég által vezetett, spanyol cég számára fenntartott konszignációs raktárba. A magyar cég az alapanyagot kitárolná és felhasználná, készterméket állítana elő a spanyol partner részére. Az ügyletek bizonylatolása tervezetten a következőképpen történne: a magyar cég a készterméket kiszámlázná a spanyol partner részére az alapanyag értékével csökkentett áron. Az alapanyag értékesítésének bizonylatolására önállóan nem kerülne sor. A kérdésem az, hogy az általános forgalmi adó rendszerében alkalmazható-e fentiekben leírt beszámítás vagy az ügyletek az általános szabályok szerint kezelendők. Azaz, a spanyol cég a kitárolás időpontjában adómentes közösségen belüli értékesítést, a magyar cég közösségi beszerzést valósít meg, mely ügyletet a felhasznált alapanyag értékét tartalmazó bizonylattal kísérni köteles. A késztermék kiszámlázására pedig az eredeti áron kerülne sor, a már említett beszámítás nélkül. Változtat-e az ügylet megítélésén, ha a magyar cég kizárólag a spanyol cég által betárolt alapanyagot felhasználva (feldolgozva) állítja elő a szóban forgó készterméket?”

Tovább

Adózói kérdés: komplex szolgáltatások és láncügylet

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”az ügyletben részvevő cégek egy osztrák (A) és egy magyar vállalat (B), melyek EU-adószámmal rendelkező adóalanyok, áfakörbe tartoznak, és az osztrák cégnek van magyar adószáma is. Az osztrák cég egy harmadik magyar céggel (C) áll szerződésben, melynek tárgya csomagolás design, egyéb marketing eszközök tervezése és nyomdai előkészítés. A design és tervezés számítógépen végzett szolgáltatás, pdf és képi adatállományok készítése, tanácsadás. A nyomdai előkészítés része annyit tesz, hogy egy klisé fóliára mintát készítenek, amivel a csomagolások nyomtatása a későbbiekben történni fog (ahány szín, annyi fólia). A fóliákat B magyar vállalat készíti, és számlázza A osztrák vállalatnak, de azt C magyar vállalatnak szállítja, tehát az országot a termék nem hagyja el. B 27 százalékos áfával számlázza a termékértékesítést A osztrák vállalatnak, hiszen neki csak ez a terméke van, az A és C közötti szolgáltatásban nem vesz részt. Kérdésem, hogy az A által C-nek kiállított számlában kezelhetjük-e az egész tevékenységet szolgáltatásnak, vagy a nyomdai előkészítést külön termékként kell számláznunk, és ez akkor belföldi termékértékesítés lesz-e 27 százalékos áfával, vagy kezelhetjük-e az egész tevékenységet A osztrák cég szempontjából unión belüli szolgáltatásnak, 0 százalékos áfával a C magyar cég felé kiállított számlában?”

Tovább

Adózói kérdés: KATÁ-s kereskedelem

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”katás, nem áfaalany egyéni vállalkozó árut szeretne értékesíteni úgy, hogy interneten veszi fel a megrendeléseket, melyeket azután ki is számláz a vevőknek (magyarországi jogi és magánszemélyeknek egyaránt). Megteheti-e az egyéni vállalkozó, hogy a terméket közvetlenül a vevő címére rendeli, és nem saját maga részére? Ehhez a tevékenységhez milyen bejelentkezési, bevallási, adó- esetleg vámfizetési kötelezettségek társulnak, ha a termékek az USA-ból vagy Kínából/Távol-Keletről érkeznek?”

Tovább

Adózói kérdés: EKAER visszáru esetén

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”társaságunk árukereskedelemmel foglalkozik, ehhez kapcsolódóan elő szokott fordulni visszáru, ennek a visszaszállítása esetén (belföldi, külföldi viszonylatban is előfordul) kell-e, ha igen, akkor milyen fuvarviszonylatokban, feltételek esetén ekáer-számot kérni?”

Tovább

Adózói kérdés: számlázás és áfabevallás bírósági ítéletre

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”két gazdasági társaság (kft.-k) közötti 2009-es betakarítási vita szerint “A” vállalkozás területéről “B” vállalkozás önkényesen betakarította a búzát, melyet abban az évben utóbbi értékesített is. A jogvitában a bíróság ez évben jogerős ítéletet hozott, és “A” vállalkozó mint felperes javára döntött, mely ítélet szerint “B” vállalkozó jogtalanul takarította be, és adta el a búzát. A felek az ügy rendezésében megállapodtak, megállapításra került az eladott búza bruttó értéke, mely 5 millió forint. Megítélésünk szerint a búza értékét “A” vállalkozásnak számláznia kell “B” vállalkozás felé. Kérdéseink: – Valóban számlázni kell a bírósági ítélet alapján? – Mi lesz a számla teljesítési dátuma? A károkozás dátuma (2009. évi) vagy az ítélet jogerőre emelkedésének (2017. évi) napja? Melyik időszakra vonatkozóan kell bevallani az áfát? – Milyen áfaszabályt kell alkalmazni a számlázáskor: 2009. évi egyenes áfa felszámítása az akkori kulccsal, vagy a 2017. évi fordított adózási szabály szerint kell eljárni? – Visszaigényelheti-e a felszámítandó általános forgalmi adót “B” vállalkozás? – Miként kell figyelembe venni a társaságiadó-alapban az ügyletet “A”, és miként “B” vállalkozónál, tekintettel arra, hogy a 2009. évi adóbevallás elévült már?”

Tovább

Adózói kérdés: a helyi iparűzési adó megosztása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egy egyéni vállalkozó székhelye a lakcíme és üzlete, telephelye egy másik településen van. Iparűzési adóját komplex megosztással arányosítanánk. Eszközei 100%-ban a telephelyen. Az alkalmazott bére is a telephelyre számít bele. Az egyéni vállalkozó nyugdíjas, így maga után csak a havi 7050 Ft-ot fizette. Példa számokkal: összes eszközérték 200 ezer Ft a telephelyen, összes személyi jellegű ráfordítás 195 000 Ft, ebből 85 ezer Ft egyéni vállalkozói egészségbiztosítás. A kérdésünk, hogy a székhelyen a személyi jellegű ráfordításnak 85 ezer Ft + (500 000 Ft x10%)-át vegyük, azaz 135 ezer Ft-ot? Vagy csak a 85 ezer Ft-ot? Ha 135 ezer Ft-ot, akkor a telephelyen 195000-135000= 60 ezer Ft-ot?”

Tovább

Adózói kérdés: munkavállaló részére biztosított szálláshelyet terhelő áfa levonása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “az Szja .tv. 1. sz. melléklet 8.6.f.) pontja alapján a munkáltató szálláshelyet biztosít a munkavállalójának. A munkavállaló állandó lakhelye a munkavégzés helyétől több mint 300 km távolságra van és a munkavégzés helyén nem rendelkezik lakóingatlannal és más szálláslehetőséggel. A szálláshellyel a munkáltató szerződésben állapodik meg és a számlát közvetlenül a munkáltató részére címzi a szálláshely-szolgáltató. A kérdésem arra irányul, hogy a számlában szereplő áfát a munkáltató visszaigényelheti-e? Kérem véleményét a fentiekre vonatkozóan.”

Tovább