Keresés a blogbejegyzések között

Keresési eredmények:

Adózói kérdés: adótartozás elévülése

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Egyik munkavállalónk (magánszemély) novemberben megkapta postai úton a (szokásos) NAV-folyószámla egyenlegét, amin az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék számláján adótartozás van nyilvántartva. Most nyitott ügyfélkaput, amin utána tudtunk nézni a tartozásának, és kiderült, hogy az előző munkahelyén 2012-ben, egész évben, majd folyamatosan, 2013.06.30-ig nem volt bejelentve (egy építőipari cégnél) Tehát nem volt biztosítási jogviszonya, ezért a NAV előírta a havi egészségbiztosítási járulékot a folyószámláján tartozásként, havonta az aktuális mértékben. Kérdésem: jól gondoljuk, hogy idén 2017.12.31. nappal a 2012. évi adótartozása elévül, ha addig nem indít a NAV végrehajtást? És 2018.12.31. nappal a 2013. évi adótartozása elévül, ha a NAV nem indít végrehajtást az adótartozás beszedésére? (Eddig nem történt végrehajtás.)”

Tovább

Adózói kérdés: háromszögügylet

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”Adott egy magyar cég, mely weboldalon keresztül értékesítene. Az áru viszont közvetlenül a szerb (termék gyártója) cégtől menne a vásárló felé. A vásárlók többnyire magánszemélyek és jellemzően az USA-ba mennek a termékek. De az online értékesítés miatt igazából a világ bármelyik pontjára történhet értékesítés magánszemélynek és cégnek egyaránt. Hogyan kell ebben az esetben a magyar cégnek a számlát kiállítania a vevő felé? (Hogy ki végzi a szállítást, annak függvénye, hogy jár jobban a magyar és a szerb cég.)”

Tovább

Adózói kérdés: export harmadik országba

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: ”egy betéti társaság szeretne Új-Zélandra magyar árukat kivitetni harmadik országbeli kiskereskedelem formájában. Bútorokról, lakásberendezési, egyéb építőipari anyagokról van szó, éves szinten 2-3 millió forint értékben. Most még az is felmerült, hogy élelmiszereket, természetesen tartós élelmiszereket, magyar ízeket is (pirosarany, gulyáskrém, paprika, befőttek, konzervek) szállítana, Kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni az exportálás tényét és az áruféleségeket valahova? Engedély kell-e az élelmiszerkivitelhez, vagy az adott országból a befogadásra? A számlát mikor kell kiállítani, amikor elhagyja az országot az áru, vagy amikor beérkezik? A kiállított számla áfamentes exportértékesítés, a beszerzés utáni áfa levonható akkor, amikor a beszerzés megtörtént, ha jól tudom, Az áru körülbelül 60 nap alatt ér ki hajóval. Milyen okmányok kellenek igazolásként a NAV-nak, hogy az ügylet elszámolása megfeleljen a jelenlegi jogszabályoknak? Kiviteli engedély esetleg?”

Tovább

Adózói kérdés: tehergépkocsi-eladás külföldre

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”cégünk építőipari vállalkozás. Használt tehergépkocsinkat szeretnénk eladni. Egy mongol magánszemély jelentkezett vásárolónak, Mongóliába fogja ki vinni az autót. Az úr magánszemélyként vásárolná meg a gépkocsit. Harmadik országba (Mongólia) viszi. Ott kivonatja a forgalomból, visszaküldi a rendszámtáblát és a forgalmit. Mutatott autókerekedéstől vásárolt Ford teherautó adásvételéről dokumentumot, ahol nem fizetett áfát. Kérdésünk, hogy kell áfa szempontjából számlát kiállítani ebben az esetben? A 27 százalékos áfát meg kell-e fizetni?”

Tovább

Adózói kérdés: ÁFA-nyilatkozat módosítása

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”ha most indít valaki egyéni vállalkozást, almatermelés fő tevékenységgel, fiatal gazda pályázat miatt, akkor neki is elég akkor átjelentkezni alanyi mentesből áfássá, ha meg is kezdi a tevékenységet, vagy új tevékenységbe, mondjuk zöldség-gyümölcs termesztésbe kezd?”

Tovább

Adózói kérdés: pénzforgalmi áfa és elévülés

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon:”partnerünk nem fogja kifizetni a tartozását, ami az általános szabályok szerint 5 év után elévül. Az áfatörvény 196/B § (3) bekezdés b) pontja szerint “az ellenérték… megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból származó követelése vagy kötelezettsége…vagy más módon szűnik meg.” Az elévülés “más mód”-e?”

Tovább

Adózói kérdés: egyéni vállalkozó székhelyének bérbevétele

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “egyéni vállalkozó állandó lakóhelye és székhelye is az édesanyja tulajdonában lévő lakás. Ebben az esetben köthet-e az édesanyjával bérleti szerződést a lakás egy helyiségére mint “irodára” négyzetméterben meghatározva, és a kifizetett bérleti díjat költségként venné figyelembe a vállalkozásában? Ha ez lehetséges, az édesanyának kell-e adószámot kérni a bérbeadáshoz, vagy elegendő egy bevételi pénztárbizonylaton átvenni havonta a bérleti díjat, és a bevétele után megfizetni az adót?”

Tovább

Adózói kérdés: versenybírói elszámolás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “megyei diáksport-egyesület több sportágban versenyezteti a diákokat. Az esetek jelentős részében a versenybírókat bejelentett igény alapján az illetékes sportszövetség (kézilabda, kosárlabda stb.) jelöli ki, és küldi a versenyre a bírói feladatok ellátása érdekében. Néhány versenybíró maga állít ki egy sorszámozott versenybírói (ellenőri) költségelszámolási nyomtatványt személyi adatokkal és költségek feltüntetésével. A küldött bírók jelentős része azonban semminemű számlát, elszámolást nem állít ki. A megyei sportegyesület nyilatkoztatja őket a költséghányad alkalmazásáról, és egy táblázatban felvezeti az adatokat, valamint a kifizetett összegeket. Semminemű szerződés és hivatalos elszámolás nem készül a feladat elvégzéséről. A kimutatás alapján kerül a NAV felé bevallásra a kifizetés mint önálló tevékenység alapján kifizetett jövedelem. Az a kérdésem, helyénvaló-e ez a megoldás, vagy a megyei egyesületnek megbízási szerződést kellene kötnie a versenybírókkal? Elvárható-e hogy a versenybírók maguk készítsék el a sorszámozott elszámolást, mi a helyes és jogszerű eljárás ez esetben?”

Tovább

Adózói kérdés: kata – adatszolgáltatás

Egy adózó a következő kérdéssel fordult Irodánkhoz az adozona.hu adószakmai portálon: “kérdésem a kata törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódik. A kata törvény értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevételt a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó MNB hivatalos devizaárfolyam, az olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani. A kisadózó számláját befogadó, Art. szerinti adózónak (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózók tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-éig adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság részére – a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról, – a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, feltéve, ha a naptári évben meghaladta az 1 millió forintot. A kisadózó devizás bevételének meghatározása egyértelmű. Az Art. szerint adózó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozó devizás könyvelése nem biztos, hogy az MNB árfolyamon történik – erre a számviteli törvény lehetőséget ad –, így a könyveiben nyilvántartott kisadózónak juttatott bevételek összege sem egyezik meg a kata törvény szerint számított összeggel. Hogyan kell az Art. szerinti adózónak számolnia, külön nyilvántartást kell ez esetben vezetnie?”

Tovább