Adózói kérdés: háromszögügylet

Mindenekelőtt felhívtuk a kérdést feltevő adózó figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz, ugyanakkor az általa előadottak alapján az alábbi következtetések vonhatóak le.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVII. törvény (továbbiakban:Áfa tv.) 26. §-a szerint abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.

Az Áfa tv. 27. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, a 26. § kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható.

Az Áfa tv. 27.§ (2) bekezdése értelmében, ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést.

Az Áfa tv. 27.§ (3) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek a) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van, b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

Tekintettel arra, hogy a kérdéses esetben a küldemény kiindulási helye és rendeltetési helye Magyarországtól eltérő országban található, így az ügyletek megítélése szempontjából a magyar jogszabályok nem relevánsak. Ebből az is következik, hogy a kérdés megválaszolásához az indulási és az érkezési állam adójogszabályainak ismerete szükséges, mellyel kapcsolatban célszerű a megfelelő helyi kompetenciával rendelkező adótanácsadó megkeresése.

Makai Miklós
A cikk szerzője
Makai Miklós

Forduljon hozzánk bizalommal!