Fióktelep, kereskedelmi képviselet – az áfaalanyiság problematikája

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény értelmében külföldiek gazdasági célú letelepedésének tekintendő a Magyarország területén önállóan, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági tevékenység ténylegesen és tartós, huzamos jelleggel történő folytatása az erre a célra szolgáló vagy rendszeresített létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján.

Külföldi személy (bizonyos kivételekkel, pl. oktatási, előadó-művészi, hivatásos sportolói tevékenység, ingatlan hasznosítása stb.) Magyarország területén a következő letelepedési formák egyikében végezhet önálló, üzletszerű gazdasági tevékenységet:

önálló vállalkozóként, egyéni vállalkozásként, egyéni cégként vagy önfoglalkoztatás formájában,
fióktelep vagy kereskedelmi képviselet útján,
olyan belföldi székhelyű gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet útján, melyben részesedéssel rendelkezik.
Az említett letelepedési formák közül a fióktelep és a kereskedelmi képviselet áfaalanyisága kapcsán merülnek fel leginkább kérdések.

Fontos, hogy mindkét esetben az ágazati jogszabályok és az Áfa tv. adóalanyiságot szabályozó értelmező rendelkezései alapján lehet eldönteni, hogy az adott entitás, illetve az általa folytatott tevékenység az Áfa tv. hatálya alá tartozik-e.

A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fióktv.) értelmében fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek.

Elvileg tehát minden fióktelep egyben a külföldi vállalkozás belföldi telephelyének tekintendő, mivel a fióktelep fogalmi eleme, hogy gazdasági tevékenység önálló (tehát az ehhez szükséges személyzettel, infrastruktúrával rendelkező) folytatására jön létre.

Ennek megfelelően a fióktelepnek nyújtott ún. főszabály szerinti teljesítési helyű szolgáltatások [Áfa tv. 37. § (1) bekezdés] belföldön teljesülnek.

Úgyszintén belföldön teljesülnek az előzőek szerinti szolgáltatások, ha azokat a külföldi vállalkozás a belföldi fióktelepén keresztül belföldi adóalanynak nyújtja.

Ki kell továbbá emelnünk, hogy a fióktelep adóalanyisága speciális, hiszen a fióktelepek nem önmagukban minősülnek adóalanynak, mivel fióktelep alapítása esetén is külföldi vállalkozás az adóalany, a fióktelep csupán ennek az adóalanynak az egyik szervezeti egysége, amely útján a külföldi vállalkozás az egyes jogait gyakorolja, kötelezettségeit teljesíti.

(A vonatkozó jogszabályi rendelkezés is ezt mondja ki, amikor akként rendelkezik, hogy a fióktelep jogképes, cégneve alatt a külföldi vállalkozás javára jogokat szerezhet és a külföldi vállalkozás terhére kötelezettségeket vállalhat, így különösen vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető).

A Fióktv. alapján tehát a külföldi cég magyarországi fióktelepe jogi értelemben a külföldi cég magyarországi gazdasági jelenlétének megtestesítője, nem pedig egy elkülönült, önálló entitás.

Éppen ezért a külföldi cég és fióktelepe közötti ügyletek az általános forgalmi adó szempontjából nem értelmezhetőek, így azokat főszabályként áfakötelezettség nem terheli.

A külföldi adóalany és az általa belföldön alapított fióktelep között történő „szolgáltatásnyújtások” – figyelemmel a külföldi vállalkozás és fióktelepe jogi egységére – nem keletkeztetnek Áfa tv. szerinti adóztatható tényállást, így azokkal összefüggésben forgalmi adókötelezettség nem merülhet föl.

Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy az Áfa tv. 12. §-ának, valamint 22. §-ának együttes olvasata alapján, amennyiben a külföldi vállalkozás két különböző tagállamban lévő adóalanyisága között termékmozgatás történik, akkor az vagyonáthelyezés címén adókötelezettséget keletkeztet, feltéve, hogy nem tartozik az Áfa tv. 12. § (2) bekezdésében felsorolt kivételek alá.

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a külföldi cég a magyarországi fióktelepéről az Áfa tv. 12. § (2) bekezdésében fel nem sorolt módon terméket fuvaroz vagy fuvaroztat egy másik tagállamban lévő adóalanyiságához, akkor az vagyonáthelyezés címén adóztatható tényállást keletkeztet.

A külföldi cég ez esetben magyarországi fióktelepének adószáma alatt Közösségen belüli értékesítés keretében továbbítja a terméket, ugyanakkor a beszerzési oldal a külföldi cég másik – a fuvarozás rendeltetésének helye szerinti – tagállamban lévő adóalanyisága alatt lesz adóköteles.

Az előzőekkel szemben a kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.

Az idézett fogalmi meghatározásból is kitűnik, hogy a kereskedelmi képviselet a fióktelephez mérten jóval korlátozottabb jogkörökkel rendelkezik. Ebből fakad, hogy az áfának nem válhat alanyává.

Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi képviselet a fióktelephez hasonlóan nem elkülönült jogalany, csupán a külföldi vállalkozás szervezeti egysége, a kereskedelmi képviselet és a külföldi vállalkozás közötti gazdasági események főszabály szerint szintén nem tartoznak az Áfa tv. hatálya alá.

Az Áfa tv. 259. § 2. pontja a kereskedelmi képviseletet is állandó telephelynek minősíti.

Bár a korábbi szabályozástól eltérően a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések már nem tartalmazzák azt a megszorítást, hogy a kereskedelmi képviselet csak az igénybe vett szolgáltatások kapcsán minősül a külföldi vállalkozás gazdasági célú letelepedésének, álláspontom szerint továbbra is csak az igénybe vett szolgáltatások teljesítési helyének megállapítása kapcsán lehet jelentősége a kereskedelmi képviselet állandó telephelyi státuszának tekintettel arra, hogy a fentebb idézett jogszabályi rendelkezések szerint a kereskedelmi képviselet nem végezhet gazdasági tevékenységet, tehát a szervezeten kívülre irányuló szolgáltatást sem nyújthat.

Természetesen ha a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviselet jogszabályi keretein túlterjeszkedve a kereskedelmi képviseleten keresztül szolgáltatást is nyújt, akkor az állandó telephely törvényi definíciójában foglalt feltételeket is megvalósítja, tehát a nyújtott szolgáltatás relációjában is állandó telephelye keletkezik Magyarországon.

A kereskedelmi képviselet részére teljesített, Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alá tartozó szolgáltatások teljesítési helye tehát belföld. Az így áthárított adót azonban a kereskedelmi képviselet önadózás útján nem igényelheti vissza, tekintettel arra, hogy nem minősül adóalanynak.

Az Áfa visszaigénylésére így az Áfa tv. XVIII. fejezete szerinti külön eljárásban van lehetőség.

Dr. Juhász Péter
A cikk szerzője
Dr. Juhász Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!