Adózói kérdés: telekeladás és tagi kölcsön

Mindenekelőtt felhívtuk a kérdést feltevő adózó figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz, ugyanakkor az általa előadottak alapján az alábbi következtetések vonhatóak le. Továbbá erre is tekintettel megjegyeztük, hogy a kérdésben írt tényállás alapján nem volt egyértelmű, hogy a készpénzfelvételre milyen fedezet szolgál, ha az ingatlan megvételére kizárólag tagi kölcsön keretében kerülhet sor.

1.) A kérdés ügyleteket érintő készpénzszolgáltatás

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 38. § (3a) bekezdése szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

A fent hivatkozott jogszabályi rendelkezés csak abban az esetben alkalmazandó tehát, ha mindkét fél, azaz mind az eladó, mind a vevő belföldön pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett jogalanynak minősül. Amennyiben a kérdés szerinti magánszemély nem köteles pénzforgalmi számla nyitására, akkor nem tiltott a készpénzmozgás. Az Art. 38. § (2) bekezdése szerint belföldi jogi személynek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

Az Art. 17. § (9) bekezdése szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie

a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

b) egyéb esetben a kétmillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

Az Art. 178. § 17. pontja értelmében kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

A fentiek alapján a 40%-os mértékű tulajdoni részesedés nem alapozza meg a felek közötti kapcsolt viszonyt, így az Art. 17. § (9) bekezdésének b) pontja szerinti kétmillió forintos összeghatár vizsgálandó. Tekintettel arra, hogy az ingatlan vételára -a kapott információk alapján – ezen összeghatárt meghaladja, a társaság oldalán bejelentési kötelezettség keletkezik.

2.) Ami a kérdés második részét illeti, amennyiben az alkalmazott konstrukciónak nincs polgári jogi akadálya, az ügylet adózási szankciót sem von maga után.

Dr. Juhász Péter
A cikk szerzője
Dr. Juhász Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!