Adózói kérdés: közhasznú alapítvány illetékmentessége

Mindenekelőtt felhívtuk a kérdést feltevő adózó figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz, ugyanakkor az általa előadottak alapján az alábbi következtetések vonhatóak le.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 7. § (11) pontjában rögzítésre kerül, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve a) az adomány (ajándék) elfogadását, b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is), c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését, d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdésének f.) és m.) pontjai szerint teljes személyes illetékmentességben az alapítvány, ideértve a közhasznú alapítványt, valamint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet.

Az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

A fentieket összefoglalva, figyelembe véve, hogy az ingatlanértékesítés nem minősül vállalkozási tevékenységnek, így ebben az esetben a közhasznú alapítványt személyes illetékmentesség illeti meg.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
A cikk szerzője
dr. Kisfaludy-Molnár Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!