A cégautó magáncélú használatával kapcsolatos áfa-kérdésekről

Az adózói köztudatba már többé kevésbé beivódott, hogy a céges személygépjárművek után bizonyos esetekben cégautó fizetési kötelezettség keletkezik. Kevesen gondolnak azonban arra, hogy az említett cégautók magáncélú használatának lehetnek az általános forgalmi adót érintő kihatásai, melyek függetlenek attól hogy az adóalany a cégautóadót megfizette-e. Tekintettel arra, hogy különböző adójogviszonyokról van szó pusztán amiatt, mert az adóalanyt cégautóadó fizetési kötelezettség terheli, nem jelenti azt, hogy a magáncélú használat jogkövetkezményeivel kell számolnia az általános forgalmi adó rendszerében is. Az általános forgalmi adó tekintetében ugyanis annak van jelentsége, hogy ténylegesen megvalósult-e a magáncélú használat a cégautó tekintetében.

Jelen cikkben cégautó alatt a 8703 vtsz. termékcsoportba tartozó termékeket, azaz a személygépkocsikat értjük, melyeket az adóalanyok jellemzően saját tevékenységük kapcsán használnak tehát nem bérbeadás, továbbértékesítés céljára kerülnek beszerzésre.

A személyautók beszerzése (értve ezalatt a zárt végű lízingre irányuló ügyleteket is) tételes levonási tilalom alá esik. A tételes levonási tilalom okán nincs jelentősége, hogy megvalósul-e magáncélú használat (kivéve ha azt az adóalany megtérítteti, és ezáltal megvalósul a túlnyomó részben bérbeadás révén történő hasznosításhoz rendelt mentesítő feltétel), illetve a cégautóadót a gépjármű kapcsán megfizették-e.

Ezzel szemben a személygépjármű bérbevételével (az általános forgalmi adó rendszerében ennek minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek, tehát az opciós, illetve operatív lízing is) kapcsolatban már nincsen tételes levonási tilalom, tehát az annak kapcsán áthárított adó levonásba helyezhető, amennyiben az adóalany adóköteles tevékenységét szolgálja. Tehát azoknál a személygépkocsiknál, melyek esetében utólag is bizonyíthatóan nem merül fel magánhasználat, a bérleti díj, opciós lízingdíj, operatív lízingdíj Áfa-tartalma teljes egészében levonásba helyezhető.

Ugyanakkor a személygépkocsi (legyen az akár saját, akár bérelt) üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást (felújítás, javítás, mosatás stb.) terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka levonásba helyezhető (az adólevonás egyéb szabályainak sérelme nélkül), illetve ezen költségek Áfá-ja teljes egészében levonható, ha azok legalább 50%-át továbbszámlázzák, például a magáncélú használat kapcsán.

Amennyiben a cégautó kapcsán az adóalany a magáncélú használatot lehetővé teszi, annak van döntő jelentősége, hogy a magáncélú használatért szed-e a cégautó üzemeltetője térítést, vagy pedig nem. Amennyiben a magáncélú használat nem kerül megtéríttetésre, akkor az Áfa tv-nek az adólevonási joggal kapcsolatos főszabálya alapján, az adólevonási jogot nem alapozza meg az adóalanyiságon kívüli használat. Tehát nem vonható le teljes egészében a bérleti díj Áfá-ja sem, a levonási hányad megállapításához az adóalanynak valamilyen hiteles nyilvántartást, például útnyilvántartást kell vezetnie, melyből egyértelműen megállapítható a magáncélú ás az üzleti célú használat aránya (Megjegyzem, hogy egy másik elmélet értelmében, amennyiben a gépjármű bérbevételére elsősorban az adólevonási jogot megalapozó gazdasági tevékenység érdekében került sor, és a magánhasználatot nem téríttetik meg, az általános forgalmi adó rendszerében a gépkocsi ingyenes használata – a korábbi levonási jogra tekintettel – adóköteles szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ebben az esetben nem a levonási jog oldaláról történik meg a korrekció, hanem az ingyenes szolgáltatáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség keletkezésével áll helyre az általános forgalmi adó rendszerének egyensúlya. A fizetendő adó alapja ez esetben a szolgáltatás érdekében felmerült kiadás lesz.)

Abban az esetben, ha az adóalany a gépjármű magáncélú használatáért szed térítést, akkor lényegében az Áfa tv. hatálya alá tartozó (tulajdonképpen az Áfa tv. fogalomrendszerében bérbeadásnak minősülő) szolgáltatást nyújt, mely ügylettel kapcsolatban adófizetési kötelezettsége keletkezik. Továbbá ezen adóköteles szolgáltatás nyújtás okán, mivel nem valósul meg az adóalanyiságon kívül eső igénybevétel, a bérleti díj, opciós lízingdíj, operatív lízingdíj Áfa-tartalma teljes egészében levonásba helyezhető. Ez független attól, hogy a magánszemély által fizetett térítés esetlegesen nem fedezi a ténylegesen a magánhasználat miatt felmerült költségeket. A használati érték megtérítésének minősülhet az is, ha például a cégautóadót vagy az üzemanyagköltségeket fizeti a munkavállaló.

Ugyanakkor ebben az esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adóalany és a munkavállalója – aki levonási joggal nem rendelkezik – az Áfa tv. rendelkezéseinek alkalmazásakor nem független félnek minősül, és így a közöttük létrejött ügylet ellenértéke helyett a szokásos piaci ár az adó alapja, tehát a fizetendő adó alapját a megtérített összegtől függetlenül a munkáltatónak a piaci ár alapulvételével kell bevallania és megfizetnie.

Dr. Juhász Péter
A cikk szerzője
Dr. Juhász Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!