Adózói kérdés: külföldi vállalkozás Magyarországon

Mindenekelőtt felhívtuk a kérdést feltevő adózó figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljeskörű ismerete mellett adható egzakt válasz, ugyanakkor az általa előadottak alapján az alábbi következtetések vonhatóak le.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 2. §-a szerint a társasági adó alanya a (2)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározott személy.

A Tao tv. 2. § (3) bekezdése szerint belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

A Tao tv. 2. § (4) bekezdése szerint adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó); c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).

Amennyiben a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben meghatározott kritériumok egyikének sem felel meg a külföldi vállalkozás, abban az esetben társasági adófizetési kötelezettség nem keletkezik.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 35. § (1) bekezdése szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

A Htv. 37. § (1) bekezdése szerint a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

A Htv. 37. § (2) bekezdése szerint ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

A fenti jogszabályi hivatkozást – 37. § (2) b.) pont – figyelembe véve, a kérdéses esetben a külföldi vállalkozásnak helyi iparűzési adó fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az áfa regisztráció által a külföldi vállalkozás speciális magyar adószámot kap és magyar áfa alannyá, magyar adózóvá válik, ami azt jelenti, hogy ezen vállalkozásra is vonatkoznak a magyar áfa-alanyokat érintő kötelezettségek, így amennyiben Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet hatálya alá tartozó közúti fuvarozással járó tevékenységet végez, akkor EKAER bejelentési kötelezettsége keletkezik.

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
A cikk szerzője
dr. Kisfaludy-Molnár Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!