Bérleti, szerzői és más jog átengedésekor ezekre figyeljen!

Bár az Áfa tv. a szolgáltatás fogalmát a lehető legtágabban határozza meg (ti. minden olyan ügylet, amely egyébként nem minősül termék értékesítésének), az említett jogszabály 13. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ellenérték fejében történő jogátengedések is ebbe a kategóriába sorolandók, tehát az Áfa tv. hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősülnek. A jogátengedés alatt nem csak az egyes jogszabályokban nevesített jogok (pl.: használati jog, vagyoni értékű jog stb.) átruházást kell érteni, mivel az Áfa tv. nem utal mögöttes jogforrásra a fenti rendelkezése kapcsán. Ebből pedig az következik, hogy ha gazdasági értelmemben valamely jog átengedésre kerül, és ezzel kapcsolatban a felek ellenértéket kötöttek ki, akkor az Áfa-kötelezettséget eredményez. Jogátengedésként adóztatható továbbá az is, ha az adóalany nem magát a jogot, hanem valamely jog, tevékenység gyakorlásának lehetőségét engedi át ellenérték fejében, vagy valamely szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget (pl.: a közüzemi hálózatokra való csatlakoztatással kapcsolatban beszedett díjak, fejlesztési hozzájárulások).

Szokás különbséget tenni a jog átengedése és a használata fejében szedett ellenérték tekintetében. Első hallásra ez akár furcsának is tűnhet, hiszen az akinek a jogot átengedték, az feltehetően annak gyakorlására is jogosult. Érdemes ezt a kérdést a bérleti jog átengedése kapcsán körüljárni, hiszen ebben az esetben arról van szó, hogy a jelenlegi bérlő a jövőbeni bérlőnek átengedi a bérlői pozíciót azaz a kérdéses dolog használatával kapcsolatos jogok és kötelezettségek összességét. Ezen utóbbi gazdasági esemény tekinthető tehát jogátengedésnek – figyelemmel a Ptk-nak a szerződés átruházásra vonatkozó rendelkezéseire is – , míg a bérleti szerződésből fakadó – így elsősorban a kérdéses dolog használatára irányuló – jogok gyakorlásáért már a bérbeadónak fog az új bérlő bérleti díjat fizetni. Meg kell tehát vizsgálni a konkrét gazdasági eseményeket abból a szempontból, hogy kinek, pontosan milyen ellenszolgáltatásért (jog átengedés, joggyakorlás, esetleg mindkettő) történik az ellenérték fizetése, hiszen adott esetben eltérő megítélése lehet – akár az adómérték, adófizetési kötelezettség teljesítése, adómentesség stb. tekintetében – az egyes ügyleteknek.

A jogátengedés teljesítési helyére speciális szabályt – kivéve az alábbi két esetkört – az Áfa tv. nem tartalmaz, így az adóalanyok között megvalósuló ügylet kapcsán az Áfa tv. teljesítési helyre vonatkozó ún. főszabályát (Áfa tv. 37. § (1) bekezdés) kell alkalmazni. Ennek megfelelően a szolgáltatást megrendelő teljesítéssel legközvetlenebbül érintett telephelye határozza meg a jogátengedés teljesítésének a helyét. Tehát amennyiben a jogot szerző adóalany külföldi illetőségű, akkor ez a körülmény az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletet eredményez. Amennyiben a szerző nem adóalany, akkor az Áfa tv. 37. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogátengedőnek, mint az Áfa tv. szerinti szolgáltatás nyújtójának telephelye alapján határozható meg a teljesítés helyeként.

A fentiekben említett főszabály alól részben kivételt képez a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok (szerzői, szabadalmi, iparjogvédelmi jogok stb.) időleges vagy végleges átengedése, ezek esetében ugyanis a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van, feltéve, hogy ez a Közösség területén kívül van (Áfa tv. 46. § (1) bekezdés a) pont). Tehát amennyiben egy harmadik országbeli nem adóalany felé történik például egy szerzői jogvédelem körébe tartozó felhasználási jog átengedése, akkor ezen szolgáltatásnyújtás után belföldön nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
A teljesítési hely meghatározásának főszabálya alóli kivételek másik csoportját az ingatlanhoz kapcsolódó jogok képezik, ezek átengedése ugyanis – függetlenül a szerző adóalanyi minőségétől – az ingatlan fekvése szerinti államban adóköteles. Az egyes adóköteles szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét pontosító uniós jogszabály, a TANÁCS 1042/2013/EU végrehajtási rendelete szerint a fenti körbe tartoznak például ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra, például híd vagy alagút használatának biztosítása.

Az adófizetési kötelezettség teljesítési időpontjának meghatározásával kapcsolatban az kell szem előtt tartani, hogy a jogátengedéssel a teljesítésre kötelezett adóalany rendszerint arra vállal kötelezettséget, hogy az egyébként őt megillető jogosultságot – véglegesen vagy időlegesen – a jogosultnak átengedi. A jogátengedésnek a tényállásszerű megvalósulása – tehát az az időpont, mely az Áfa tv. rendelkezései szerinti főszabály alapján az adófizetési kötelezettséget keletkezteti – a jogátengedés kezdő napja, hiszen innentől mondható el, hogy a teljesítésre kötelezett adóalany a szerződés szerinti vállalását – a jog gyakorlásához szükséges hozzájárulását, vagy az ennek okán jogszabályban előírt egyéb feltételt – teljesítette. Természetesen amennyiben a kötelezettet a szerződés alapján valamilyen többletkötelezettség is terheli, akkor a tényállásszerű teljesítés napja is az a nap lesz, amikor a kötelezett ezen kötelezettségének is eleget tett (Áfa tv. 55. § (1) bekezdés).

Az előbbiekkel szemben más a helyzet akkor, ha nem vagy nem elsősorban a jog átengedésére irányul az ügylet, hanem a szerződés szerinti ellenérték a jog gyakorlásának fejében továbbá meghatározott időszak tekintetében (jellemzően a jogok gyakorlása révén elért bevétel meghatározott százalékát alapul véve) illeti meg a kötelezettet. Ebben az esetben már figyelemmel kell lenni a folyamatos teljesítésű, időszaki elszámolású ügyletek speciális szabályaira is (Áfa tv. 58. §). Így ilyen esetekben főszabályként teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. A főszabálytól eltérően teljesítés a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi. Szintén teljesítési időpontnak tekintendő továbbá az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik.

Dr. Juhász Péter
A cikk szerzője
Dr. Juhász Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!