A napenergia felhasználására szolgáló berendezések kivitelezésével kapcsolatos Áfa kérdésekről

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a vállalkozások, illetve a lakossági fogyasztók napenergia átalakítására alkalmas berendezésekből nyert villamos energia révén igyekeznek kielégíteni a tulajdonukban/használatukban álló ingatlan energiaszükségleteit. Ezek az úgynevezett fotovoltaikus erőművek gazdaságos és környezetbarát alternatívát biztosítanak a felhasználóknak, azonban a kivitelezésük kapcsán kérdésként vetődhet fel, hogy ezen gazdasági esemény az Áfa rendszerében az egyenes vagy a fordított adózási rezsim alá tartozik-e.

A fordított adózás szabályai vonatkoznak a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának (Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pont).

A fentiekre tekintettel ahhoz, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenység végzése az ÁFA rendszerében a fordított adózás hatálya alá tartozzon, az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:
– az ügylet tartalma szerint szolgáltatásnak minősüljön,
– a szolgáltatást nyújtó félnek építési-szerelés és egyéb szerelési munkát kell végeznie,
– a fent említett munkáknak közvetlenül az ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására kell irányulnia (ideértve az ingatlan bontását is), azzal, hogy
– az adott munkának ingatlan olyan építési hatósági engedélyköteles vagy építési hatósági tudomásvételi eljáráshoz kötött létesítésére, átalakítására, bővítésére, vagy egyéb megváltoztatására irányuló beruházás keretében kell felmerülnie, amely tekintetében az adott munka közvetlenül az ingatlan létesítésére, átalakítására, bővítésére, megváltoztatására, bontására irányul és a rendeltetésének megfelelően szükségszerűnek minősül.

A fotovoltaikus erőmű valamely ingatlanon (jellemzően egy épület tetején) kerül elhelyezésre, melynek során nem vitásan építési / szerelési munkák elvégzése válik szükségessé (bár a szerelési munkák magához a fotovoltaikus rendszerhez és nem az ingatlanhoz kapcsolódnak), illetve a létesítéshez rendszerint az építésügyi hatáság engedélyére is szükség van. Ezért mindenekelőtt az merül fel kérdésként, hogy maga a szóban forgó ügylet, vagyis a fotovoltaikus rendszer telepítése adójogi szempontból egyáltalán szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, vagy pedig annak jellegadó tartalma alapján – függetlenül attól, hogy a felek egymással vállalkozási szerződést kötöttek, illetve, hogy a rendszer telepítése komoly szakértelmet kíván, és ezért az ügylet jelentős létesítési / szerelési munkákkal jár együtt – valójában egy termékértékesítés történik, amelyhez járulékos jelleggel kapcsolódnak a naperőmű létesítésével / telepítésével kapcsolatos szolgáltatások.

Ez utóbbit – tehát az ügylet termékértékesítésként való adójogi megítélését – támasztja alá az a körülmény, miszerint a felek szándéka lényegében a fotovoltaikus rendszer (mint egy komplex termék) értékesítésére, illetve annak beszerzésére irányul, amelynek üzembe helyezése ugyan – éppen a rendszer komplexitása miatt – komoly és szakértelmet kívánó létesítési / szerelési munkák elvégzésével jár együtt, de ezek a termékértékesítéshez járulékosan kapcsolódó szolgáltatási elemek nem változtatnak az ügylet termékértékesítési jellegén.

Általánosságban elmondható, hogy a több komponensű, komplex ügyletek részét képező szolgáltatások, termékértékesítések egymással mellérendelt, vagy alá-fölérendeltségi viszonyban lehetnek. Annak megítélése érdekében, hogy egy komplex gazdasági esemény elemei közül melyik minősül a főtevékenységnek, elsősorban azt kell vizsgálni, hogy melyik az a része az ügyletnek, amelyik miatt a felek egymással szerződéses kapcsolatba léptek. Rendezőelvnek tekinthető továbbá, hogy főszolgáltatás alapjába beépülő mellékszolgáltatásnak az a tevékenység minősül, mely a főtevékenység megvalósítása során rendszerint előfordul, azt kiegészíti, a realizálását elősegíti. Emellett megemlítendő az is, hogy melléktevékenység értéke a főtevékenységéhez képest jellemzően kisebb nagyságrendet képvisel az ügyletben.

A szóban forgó esetben egy olyan komplex gazdasági eseményről van szó, melynek fő eleme a naperőmű értékesítése, míg járulékos tevékenységei a létesítéshez, üzembe helyezéshez kapcsolódó építési / szerelési szolgáltatások. Véleményünk szerint (melyet a NAV állásfoglalása is megerősített) tehát nem szolgáltatásról van szó, hanem egy komplex teljesítményről, amelynek jellegadó tartalma egy eszköz, egy termék, a fotovoltaikus erőmű értékesítése, illetve beszerzése, amelyhez járulékos jelleggel szolgáltatási elemek is kapcsolódnak, amelyek azonban – az Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján – osztják az ügyleti „főelem”, vagyis a termékértékesítés adójogi sorsát, és így a teljes ügyletre – mint termékértékesítésre – az egyenes adózás szabályai alkalmazandóak.

Dr. Juhász Péter
A cikk szerzője
Dr. Juhász Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!