Áfaváltozások

Jogbiztonsági felüdülést jelent, hogy mind a Módosító tv. rendelkezéseinek zöme, mind a Rendelet jelen cikkben tárgyalt, ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó része 2017. január 1-jétől alkalmazandó szabályokat tartalmaz, így kellő idő mutatkozik az azokra való felkészülésre, a jogalkalmazás során felmerülő szakmai kérdések megnyugtató tisztázására. A jelen írás a hatálybalépés időpontját külön kiemeli majd azon szűk körben, ahol arra a 2017. január 1-jei időponttól eltérő időpontban kerül sor.

1. A MÓDOSÍTÓ TV. ÁLTAL BEVEZETÉSRE KERÜLŐ VÁLTOZÁSOK

1.1. 5%-os adókulcs
A Módosító tv. a baromfihús (frissen, hűtve és fagyasztva) és a tojás (madártojás) értékesítésére jelenleg alkalmazandó általános, 27%-os áfa kulcs helyett 5%-os, míg a friss tej tekintetében a jelenleg alkalmazandó 18%-os adókulcs helyett szintén 5%-os adókulcs alkalmazását rendeli bevezetni. Kiemelendő, hogy az UHT tejeket (ultra magas hőfokon történő kezeléssel, ultrapasztőrözéssel készült tejek, a köznyelvben tartós tejek), valamint az ún. ESL tejeket (az ultra és az általános pasztőrözés közötti eljárással kezelt tejek, melyek jellemzően 6 celsius fok alatt 14-21 napig eltarthatóak) nem érinti az adókulcs csökkenés. [Az anyatej értelemszerűen nem tartozik majd az 5%-os adókulccsal adózó ügyletek közé, mivel az értékesítés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés d) pontja alapján jelenleg is adómentes ügyletnek minősül.]

1.2. 18%-os adókulcs
Szintén az adókulcsokat érintő változás, hogy 18%-os adómértékűre csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó adókulcs. Ezzel a változással a pénzügyi kormányzat nagy és ellentétes irányú utat tett meg a 2008-as és 2014-es internetadóra vonatkozó javaslatokhoz képest. A kedvezményes adókulcs alkalmazására azon ügyleteknél lesz első alkalommal lehetőség, ahol a szolgáltatás elszámolási időszaka 2017. január 1-jétől kezdődik, és amelyeknél a fizetés esedékessége, valamint a számla/nyugta kibocsátási időpontja is 2016. december 31-ét követő időpontra esik.

Az adókulcs csökkenéshez kapcsolódó változás, hogy az Áfa tv. az Európai Parlament és a Tanács 2015/2120/EU rendeletére utaló szabállyal rendezi internet-hozzáférési szolgáltatás tartalmát.

1.3. Két lépcsős adókulcs csökkenés
Utolsó, az alkalmazandó adókulcsok mértékét érintő változás, hogy az étkezőhelyi vendéglátásban is – két lépcsőben – adókulcs csökkenésre számíthatunk. Azon ilyen típusú ügyleteknél, ahol az adófizetési kötelezettség (praktikusan az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital vendéglátóhelyen történő elfogyasztása) 2016. december 31. után keletkezik, az alkalmazandó adókulcs 18%-ra, míg 2018. január 01-től 5%-ra csökken.

Az e tevékenységgel foglalkozó vállalkozó átlagos adóterhelését növelő változás, hogy a Módosító tv. új különadóként vezeti be 2018. január 1-jétől a turizmusfejlesztési hozzájárulást, így a vendéglátóhelyeknek a kedvezményes adókulccsal érintett szolgáltatásokból származó nettó bevételük után 4%-os adókulccsal terhelten hozzájárulást is kell majd fizetniük.

A fogyasztói árakra gyakorolt ellenirányú hatásokat (áfa mérték csökkenés – különadó) figyelembe véve sajnos nem várható árcsökkenés a vendéglátás érintett szegmensében.

Kormányzati számítások szerint az adókulcs csökkentések (baromfihús, tojás, internet-hozzáférési szolgáltatás, étkezőhelyi vendéglátás) hatására mintegy 55 milliárd forintnyi bevételtől esik el a központi költségvetés, azaz ekkora összeg marad a fogyasztók pénztárcájában.

1.4. A tisztán belföldi fordított adózású ügyletek
A tisztán belföldi fordított adózású ügyletek tekintetében két változásról lehet beszámolni.

Egyrészt a fordított adózási rezsimmel értékesíthető hulladékok köre (Áfa tv. 6. számú melléklet) kiegészül a krómhulladék és -törmelék, valamint a vanádiumhulladék és -törmelék termékekkel. Ezen hulladék típusok esetén azon ügyletekre kell első alkalommal a fordított adózást alkalmazni, ahol mind az ügylet teljesítési időpontja, mind az adófizetési kötelezettség keletkezése 2017. évre esik.

Másrészt a fordított adózású építési szolgáltatások köre is bővül. Az építésügyi szabályok változására tekintettel az eddigi építési hatósági engedély-köteles, és az építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött építési szolgáltatások mellett harmadik kategóriájú fordított adózású ügyletként megjelennek az egyszerű bejelentéshez kötött építési szolgáltatások is. Az ágazati építési szabályok értelmében az új, 300 m2 összes alapterületet meg nem haladó lakóépületek építése tartozik az egyszerű bejelentési dokumentációval teljesíthető építési tevékenység közé, azaz az Áfa tv. módosítása nem tartalmi változást hoz, hanem csak technikai jellegű pontosításként harmonizálja a törvényi rendelkezéseket az ágazati szabályok, eljárások elnevezéseinek módosításával.

Ehhez kapcsolódó módosulás, hogy az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjának módosításával az „új ingatlanok” fogalmai meghatározása is kiegészül az egyszerű bejelentéssel érintett ingatlanokra vonatkozó résszel. Tekintettel arra, hogy az egyszerű bejelentéssel építhető ingatlanok használatbavételének nincs jogi aktusa, így ezeknél az eseteknél a jogalkotás tisztázta, hogy az „új ingatlanokra” vonatkozó kétéves időtartamot a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításától kell kalkulálni. Azaz azon ingatlanok értékesítése esetén, ahol a termékértékesítés teljesítésére a hatósági bizonyítvány kiállításától számítva két éven belül sor kerül, ott főszabály szerint egyenes adózási technikájú adóköteles ügylet valósul meg, míg két év után az értékesítés főszabály szerint adómentes lesz.

Az előzőeken túl az építési szabályok változásának hasonló jellegű, az áfatörvénybe való átemelése történik meg a sorozatjellegű ingatlanértékesítés és az alanyi adómentesség értékhatárának számítására vonatkozó szabályoknál is.

1.5. Hasznos alapterület fogalmának rögzítése
Figyelemmel arra, hogy az Áfa tv. 3. számú melléklet 1. részének 50-51.-es pontjai az egyes 150 m2-t, illetve 300 m2-t meg nem haladó hasznos alapterületű lakóingatlanok értékesítése esetén 5%-os adókulcs alkalmazását rendelik el, ezért szükséges volt a hasznos alapterület fogalmának meghatározása. Ennek megfelelően a Módosító tv. kihirdetésétől az Áfa tv. alkalmazásában a hasznos alapterület alatt az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet szerinti alapterületet kell érteni.

1.6. Értékhatár változások
2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán minden olyan esetben szerepeltetni kell a vevő adószámát, ahol a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás során áthárított adótartalom eléri, vagy meghaladja a 100 000 Ft-ot. (A jelenleg hatályos szabályozás szerint ez az összeghatár 1 000 000 Ft.) Azoknál az eseteknél, ahol a számlakibocsátásra még 2016 évben sor kerül, azonban az Áfa tv. szerinti teljesítési időpont már 2017-es időpontra esik, a számlán még nem kötelező szerepeltetni a vevő adószámát az 1 000 000 Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmazó ügyletek esetén.

Ezzel paralel változik az áfabevalláshoz kapcsolódó tételes belföldi összesítő jelentéssel érintett ügyletek köre is. Az adóalanyoknak jelenleg itt is azon ügyleteiket kell szerepeltetni az összesítő jelentéseikben, ahol az áthárított áfa összege eléri, vagy meghaladja az 1 000 000 Ft-ot. A kötelező jelentéssel érintett értékhatár 2017. január 1-jétől szintén 100 000 Ft-ra csökken. Megjegyzendő, hogy az adóalanyoknak választásuk alapján eddig is volt lehetőségük az 1 000 000 Ft-os értékhatárt el nem érő ügyletek összesítő jelentésben történő szerepeltetésére.

A jelentéstételi értékhatár lecsökkentése tovább erősíti a NAV kockázatkezelési és kiválasztási tevékenységét, továbbá kisebb értékű ügyleteknél is lehetőséget teremt az állami adóhatóság számára az ellenőrzések párhuzamos megkezdésére és lefolytatására, amely így gyorsabb reagálást biztosít a szándékos visszaélést folytató szereplők tevékenységének visszaszorítására.

1.7. Online számlázás követelménye
Egyértelmű jogalkotói cél, hogy az online pénztárgépek, valamint az EKAER rendszer bevezetését követően megvalósuljon az online számlázás követelménye is. Az adóalanyoknak – amennyiben a számla kiállítási kötelezettségüknek gépi úton tesznek eleget – jelenleg is olyan szoftvert kell alkalmazniuk, amelyből az adóhatóság az ellenőrzések során elektronikusan adatot menthet le.

A jelenlegi rendszer azonban még nem alkalmas arra, hogy a jelentősebb ügyleteket kísérő számlázási tevékenységet a NAV valós időben is követhesse, ezért a Módosító tv. bővíti az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazását a számlázási funkcióval is rendelkező programokkal szembeni részletkövetelmények meghatározására vonatkozóan. Ennek értelmében 2017. július 1-jétől – a jövőben meghatározandó szabályok mellett – a számlakibocsátói oldalról meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a gépi számlázás tekintetében elektronikus adatkapcsolat létesüljön és működjön a NAV irányába.

1.8. Áfa-visszatéríttetési jog
Az Áfa tv. XVIII. Fejezete szerint, egyes belföldön nem letelepedett adóalanyokat áfa-visszatéríttetési jog illetheti meg a feléjük teljesített termékértések, szolgáltatásnyújtások során rájuk áthárított, valamit az általuk teljesített import után megfizetett adótartalom után. 2016. június 16-tól a közösség más tagállamában letelepedett adóalanyokon, továbbá a Liechtenstein Hercegség és a Svájci Államszövetség adóalanyain túl a Norvég Királyság adóalanyait is megilleti az áfa-visszatéríttetési jog, amelyet első alkalommal az adóhatósághoz 2016. szeptember 30-ig benyújtható kérelmükkel teljesíthetnek. Az adó-visszatéríttetést azon ügyletek adótartalmának tekintetében lehet először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2014. január 1-jére esik, vagy azt követi.

2. A RENDELETBŐL FAKADÓ MÓDOSÍTÁSOK
A Módosító tv. rendelkezései mellett nem szabad elfelejtkeznünk a Rendelet áfaszabályokat pontosító norma-együtteséről sem. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó rendelkezések szintén 2017. január 1-jétől kezdődő hatállyal lesznek alkalmazhatóak. Ezek a rendelkezések – a teljesítési hely szabályok azonos értelmezésén keresztül megvalósuló – elsődlegesen az Uniós joggyakorlat egységességét elősegítő részletező szabályok.

Figyelemmel arra, hogy a Rendelet a tagállamokban egy kötelezően alkalmazandó és közvetlenül hatályosuló jogi aktus, ezért annak rendelkezései az Áfa tv.-ben nem is kerülnek átvezetésre.

Az ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtásokat illetően a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló a Tanács 2006/112/EK Irányelve (a továbbiakban: HÉA-irányelv) úgy rendelkezik, hogy azok teljesítési helye az a hely, ahol az ingatlan fekszik. Ezzel összefüggésben a Rendelet mindenekelőtt meghatározza az ingatlan fogalmát, amely alapján ingatlannak minősül:
a) a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;
b) bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;
c) az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;
d) az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

A fenti fogalom meghatározáson túl a Rendelet kimondja, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. Ez akkor állapítható meg, ha a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be; illetőleg a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása; így különösen:
a) egy meghatározott telekre szánt épület vagy épület részei terveinek elkészítése, tekintet nélkül arra, hogy az épület megépül-e;
b) építésfelügyeleti vagy biztonsági szolgáltatások nyújtása;
c) épület adott földterületen történő megépítése, valamint épületen vagy épület részein végzett építési és bontási munkák;
d) adott földterületen állandó szerkezetek építése, valamint állandó szerkezeteken, például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszeren végzett építési és bontási munkák;
e) földmunkák, ideértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat is, például a szántást, vetést, öntözést és trágyázást;
f) az ingatlan állapotának és kockázatainak felmérése és értékelése;
g) az ingatlan értékbecslése, ideértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásra biztosítási célokból van szükség, a hitel biztosítékaként szolgáló ingatlan értékének megállapítása vagy viták esetén a kockázatok és károk felmérése érdekében;
h) a hirdetési szolgáltatás nyújtása kivételével ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki;
i) szállásnyújtás a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken, ideértve az időben megosztott használati jogok és hasonlók beváltásából eredő, meghatározott helyen való tartózkodás jogát;
j) a h) és i) pontok hatálya alá tartozó esetek kivételével ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra, például híd vagy alagút használatának biztosítása;
k) épület vagy épület részeinek karbantartása, felújítása és javítása, ideértve az olyan munkákat is, mint a takarítás, csempézés, tapétázás és parkettázás;
l) állandó szerkezetek, mint például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszerek karbantartása, felújítása és javítása;
m) olyan gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, amelyek a beépítést vagy összeszerelést követően ingatlannak minősülnek;
n) gépek vagy berendezések karbantartása és javítása, ellenőrzése és felügyelete, amennyiben a gépek vagy berendezések ingatlannak minősülnek;
o) kereskedelmi, ipari vagy lakóingatlan működtetésére irányuló, az ingatlan tulajdonosa által vagy megbízásából végzett ingatlankezelés, a Rendelet 31a. cikk (3) bekezdés g) pontjának hatálya alá tartozó, ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés kivételével;
p) ingatlan értékesítése, bérbe vagy haszonbérbe adása, valamint ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítése vagy átruházása tekintetében végzett közvetítés, a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban való közvetítés kivételével;
q) ingatlanon fennálló jog átruházásához, ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítéséhez vagy átruházásához kapcsolódó jogi szolgáltatások, mint például közjegyzői szolgáltatások vagy ingatlan adásvételére irányuló szerződés elkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, abban az esetben is, ha az ingatlan jogi helyzetének megváltoztatását eredményező alapul szolgáló ügylet nem valósul meg.

Nem taroznak ugyanakkor az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban álló szolgáltatások körébe:
a) épület vagy épület részei terveinek elkészítése, amennyiben azokat nem meghatározott telekre szánják;
b) termék ingatlanban történő tárolása, amennyiben az ingatlan meghatározott részét nem jelölik ki az igénybevevő kizárólagos használatára;
c) hirdetési szolgáltatás nyújtása, abban az esetben is, ha ez ingatlan használatával jár;
d) a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más nevében és javára jár el;
e) kiállítási stand helyének biztosítása vásárok vagy kiállítások helyszínén, a kiállító számára tárgyak bemutatását lehetővé tevő egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint például a kiállítási stand megtervezése, a tárgyak fuvarozása és tárolása, gépek rendelkezésre bocsátása, kábelfektetés, biztosítás és reklámozás;
f) gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, karbantartása és javítása, ellenőrzése vagy felügyelete, amennyiben a gép vagy berendezés nem képezi az ingatlan részét vagy nem válik az ingatlan részévé;
g) ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés;
h) a fenti q) pont hatálya alá tartozó esetek kivételével a szerződésekhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, ideértve az ingatlan adásvételi szerződés feltételeire, az ilyen szerződés végrehajtására vagy létezésének bizonyítására vonatkozó tanácsadást, amennyiben e szolgáltatások nem kifejezetten valamely ingatlanon fennálló jog átruházására vonatkoznak.

Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó szabályokhoz tartozó további lényeges rendelkezés, hogy amennyiben az igénybevevőnek ingatlanon végzendő munka céljából berendezéseket bocsátanak a rendelkezésre, úgy ez az ügylet csak akkor tekintendő ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatásnyújtó felelősséget vállal a munka kivitelezéséért. Kiegészítendő e szabály azzal a kitétellel, hogy ha a szolgáltatásnyújtó a berendezést a működtetéséhez elegendő személyzettel együtt bocsátja az igénybevevő rendelkezésére munka végzése céljából, akkor ezt vélelmezni kell, ám e vélelem bármely releváns ténybeli vagy jogi eszközzel megdönthető.

Dr. Verbai Tamás
A cikk szerzője
Dr. Verbai Tamás

Forduljon hozzánk bizalommal!