Az online pénztárgépek alkalmazási köre

1. AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉP SAJÁTOSSÁGAI
Az online pénztárgépek lényegi egysége a gyárilag beépített adóügyi ellenőrző egység, mely a pénztárgépen keletkező adatokat rögzíti és tárolja, ahol a korábban alkalmazott pénztárgépekhez képest nóvumként jelenik meg, hogy a berendezés egy meghatározott protokollt követve adatokat továbbít a NAV szervere felé. Az online pénztárgépek adóügyi ellenőrző egysége tehát egy elektronikus adattároló és adatkommunikációs egység. Az adattovábbítás titkosított eljárásban, a magyarországi mobilszolgáltatók bevonásával történik, a gyártó által beépített SIM segítségével. A távközlési szolgáltatók által biztosított SIM-et a gyártó építi be az online pénztárgép adóügyi ellenőrző egységébe, így a pénztárgépek vásárlásakor egyúttal távközlési szolgáltatót is választ az üzemeltető.

2. AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK ALKALMAZÁSÁNAK ÜGYLETTÍPUSAI
Az online pénztárgépek alkalmazását „elszenvedő” kötelezetti kör bemutatását megelőzően célszerű tisztázni azon ügylettípusokat, melyeknél a nyugta gépi (online pénztárgéppel történő) kiállítása kötelező. Már a cikk elején rögzíteni érdemes, hogy 2014. szeptember 1-jétől egy-két átmeneti kivételtől eltekintve, míg 2015. január 1jé-től a nyugta gépi kiállítása kizárólag online pénztárgép alkalmazásával történhet.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései szerint az ügyletek egy meghatározott körénél a bizonylatolásnak számla kibocsátásával kell megvalósulnia. (Jelen cikknek nem tárgya a számla Áfa tv. 168–169 §-ai szerinti fogalmának és adattartalmának meghatározása.)

Előzetesen kiemelendő, hogy azoknál az eseteknél ahol a jogszabály számla kiállítását teszi kötelezővé, ott párhuzamosan nem szükséges az online pénztárgép használata. Ugyanez elmondható azon gazdasági események bizonylatolásáról is, ahol a jogszabályok nem teszik kötelezővé a számla kiállítását, azonban az adóalany saját döntése alapján a nyugta kibocsátása helyett számla kiállításáról gondoskodik [Áfa tv. 166. § (2) bekezdés]. Megjegyzendő az is, hogy ha az adóalany egy ügyletet az arról kiállított számla mellett mégis rögzít online pénztárgéppel is (online pénztárgép alkalmazására nem kötelezett személy esetén kézi nyugtával), az a hatóság részéről nem szankcionálható, de mindenképpen célszerű törekedni arra, hogy a bizonylatok könyvekbe történő rögzítésekor a duplikált bizonylatkiállítás ne eredményezzen kétszeres bevétel regisztrálást.

Az alábbi belföldi és ellenérték fejében történő ügyletek esetén kötelező a számla kiállítása:
– a vevő egy másik adóalany, vagy nem adóalany jogi személy – például egy nem áfa alany önkormányzat –, ideértve az előleg típusú ügyleteket is;
– az ügylet ellenértéke eléri (vagy meghaladja) a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget (ideértve az előlegfizetés esetét is);
– az ügylet ellenértéke a teljesítés időpontjáig nem kerül rendezésre (az ellenérték nem azonnali, hanem halasztott megfizetése);
– az ügylet ellenértékét a vevő maradéktalanul nem készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy nem pénzhelyettesítő eszközzel fizeti meg (például csere);
– függetlenül a vevő személyétől és az ügylet volumenétől a vevő a számla kiállítását kifejezetten kéri.

Kijelenthető tehát, hogy azon fenti eseteknél, ahol a számla kiállítása kötelező, nem jön szóba a nyugta (akár kézi, akár gépi úton történő) kiállítása. Az is leszögezhető, hogy azon ügylettípusoknál, ahol az adóalanyok mentesülnek a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítése alól (Áfa tv. 167. §), ott az ügyleteket sem számla, sem nyugtakibocsátás nem kíséri. Ezek az ügyletek:
– sajtótermék értékesítése;
– a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatás nyújtása;
– kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás.

Az eddigiekben tehát a gazdasági események bizonylatkibocsátási aspektusát tekintve két végpontján elhelyezkedő ügyletcsoportokról [kizárólag számlával dokumentálható ügyletek, illetve a nyugta (és számla) kiállítás nélkül teljesíthető események] volt szó, így harmadik (közbenső) csoportként azokat az ügyleteket kell maghatároznunk, ahol az adóalanyok a számlakiállítás alól igen, de a nyugtakibocsátás alól főszabály (Áfa tv. 167. §) szerint nem mentesülnek.

Ezen ügyletkörök négy altípusát különböztethetjük meg:
a) azokat az eseteket ahol a termék értékesítése, a szolgáltatás nyújtása a tevékenység közérdekű (Áfa tv. 85. §), vagy egyéb sajátos jellegére (Áfa tv. 86. §) tekintettel mentes az áfa fizetés alól;
b) ahol a légi személyszállítás nyújtása az Áfa tv. 105. § szerint mentes az adófizetés alól;
c) az adóalanynak, vagy nem adóalany jogi személynek nem minősülő termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő a 900 000 forint bruttó összeget el nem érő ügylet ellenértékét a teljesítésig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy pénzhelyettesítő eszközzel megfizeti;
d) az Áfa tv. 45/A. § szerinti szolgáltatást (telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások) nyújtó, belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany e § alá tartozó ügyletei.

Ezen négy ügylettípus első két altípusa esetén a számlakibocsátás helyett az ügyletek dokumentálása számviteli bizonylattal történik, így ezen esetek sem járnak nyugtakibocsátási kötelezettséggel.

Az áfatörvény hatálya alatti ügyleteket elemezve tehát arra az eredményre jutunk, hogy főszabály szerint nyugtakibocsátási kötelezettség a felsorolás c)-d) eseteihez kapcsolódik. Azonban – mint ahogy azt már érintettük – a nyugtakibocsátás nem minden esetben teljesítendő kötelezően gépi, online pénztárgépből származó bizonylattal, hanem egyes esetekben a nyugtakibocsátás kézi nyugta kiállításával is teljesíthető.

Azon személyek körét, akik a nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet [a továbbiakban: 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet] 1. melléklete határozza meg. A kötelezetti kör a cikk írásakor:
– a gyógyszertárak;
– TEÁOR ’08 47.1–47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1–55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1–77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési, és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
= a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet;
= a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete;
= az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha a termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja;
= a termelői borkimérés;
= az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében;
– a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2–46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Hangsúlyozandó, hogy a fenti felsorolásban szereplő kötelezetti kör megegyezik a 2014. szeptember 1-je előtti gépi (nem online) nyugta kiállításra kötelezett körrel, ugyanis a jogalkotó a pénztárgépekre vonatkozó technológia váltás bevezetését nem szerette volna a kötelezetti kör módosításával (bővítésével) tovább nehezíteni.

3. AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK BEVEZETÉSÉNEK OKAI
Magyarországon az online pénztárgépek bevezetését megelőző 25 évben szinte változatlanok voltak a pénztárgépekre vonatkozó technikai minimumkövetelmények, és ebből fakadóan a 2010-es évekre kialakuló technikai elavultság táptalaját szolgáltatta a pénztárgépekkel való visszaéléseknek.

A technikai avultságot kísérte egy „némileg elfáradt” ellenőrzési gyakorlat is, amely a maga egyhangúságából a meghatározott eseményekre, témákra fűzött sikeresként kommunikált ellenőrzési akciókkal próbált kitörni. (Gondoljunk csak a húsvéti, karácsonyi, nyári balatoni stb. akciókra.) A számokat kritikusan értelmezve azonban látni kellett, hogy a bevétel regisztrálásával kapcsolatos visszaélések az elmúlt években, évtizedekben arányokban, az elkövetési módszerekben változatlanok maradtak, vagy éppen a központi költségvetés számára romló tendenciákat mutattak, azaz a hatósági ellenőrzések finomhangolásával önmagában már nem volt javítható a bevétel regisztrálási/adófizetési hajlandóság.

Meg kell jegyezni azt is, hogy az értékesítések regisztrálása terén hatékony, átütő jogszabályi intézkedésekre az 1990–2014 közötti időszakban szintén nem került sor. Ebből következően célként jelentkezett a pénztárgépekkel való visszaélések csökkentése, illetve ezen túlmenően a hatékony ellenőrzések tudatának emelése, melyek nyilvánvalóan a gazdaság fehérítése irányába mutatnak, növelve ezáltal a költségvetés bevételeit.

A kormány ezen célok elérése végett hozta meg a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedésekkel kapcsolatos feladatokról szóló 1457/2012. (X. 19.) Korm. határozatát, mely szerint meg kellett teremteni a pénztárgépek állami adóhatósággal történő összeköttetését. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet, valamint a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2014. (VII. 31.) NGM rendelet alapján 2014. augusztus 31-ét követően – főszabály szerint – hagyományos pénztárgépek nem használhatóak.

4. AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK BEVEZETÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Tekintettel egyrészt a technológia váltásra, annak költségvonzatára, másrészt a bevezetés a turbulenciáira, érdemes megvizsgálni az online pénztárgépek alkalmazásának sikerességét.
A 2016-os év elején hozzávetőlegesen 215–220 ezer online pénztárgép üzemelt az országban. A beüzemelések 2013. év végétől kezdődtek, és ettől az időponttól azokra folyamatosan került sor. A statisztikák szerint beszédes összefüggés mutatható ki az online pénztárgépek bevezetése, és a központi költségvetés áfa bevételeinek növekedése között. Az ábra információ teljességét közgazdasági szempontból kiegészítendő jelentéssel bíró körülmény, hogy a 2014-es évben nem volt inflációs környezet.

A pénzügyi kormányzat adatai szerint a 2014-es évben hozzávetőlegesen 150 milliárd forint értékben, míg a 2015-ös évben további mintegy 60 milliárd forinttal növekedtek az adóbevételek az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően.

Kiemelendő, és a bevezetés sikerét tovább növelő körülmény, hogy a plusz bevétel szinte minden egyéb intézkedés nélkül keletkezett. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a NAV erőteljesen kommunikálta az online pénztárgépek bevezetésével kiszélesedett kockázatkezelési, kiválasztási és ellenőrzési lehetőségeit, melyek szintén katalizátorként hatottak az önkéntes bevétel regisztrálásra, és ezen keresztül adóbefizetésre.

5. AZ ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK ALKALMAZÁSÁNAK KITERJESZTÉSE
A rendszer elindításának pillanatától valószínűsíthető volt, hogy sikeres, a költségvetési bevételeket jelentősen növelő bevezetés mellett csak idő kérdése, hogy a kötelezetti kör további bővítésére kerüljön sor. Ne legyenek illúzióink afelől sem, hogy a jövőben az alkalmazás területe folyamatosan növekedni fog.

Jelenleg a bővítés két köre rajzolódik ki, ezek hatókörét és hatálybalépését pedig a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet módosításáról szóló 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet [a továbbiakban: 9/2016. (III. 25.) NGM rendelet] 1. melléklete jelöli ki.
– A kötelezetti kör első körös bővítése 2016. szeptember 30-án lép hatályba.
– A teljességhez hozzátartozik, hogy a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest a falusi szálláshely-szolgáltatást nyújtók kikerülnek a kötelezetti körből, mivel egyrészt az ezen szolgáltatást nyújtó személyek jellemzően csak a turisztikai szezonhoz igazodva, időszakosan végzik a tevékenységüket, másrészt a személyi kör a munkaerőpiacon nem, vagy csak nehezen elhelyezkedni képes szereplőkből áll.
– Bekerül ugyanakkor a TEÁOR 45.20 szerinti gépjármű-javítási, -karbantartási tevékenység, mely körbe tartozik különösen a gumiabroncs és a gumibelső javítása, felszerelése, vagy cseréje, a korrózióvédelem, a gépjármű alkatrészek, tartozékok felszerelése, az autózár javítása stb.
– Új tevékenység a TEÁOR 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelem, amely körbe tartozik az egyes tartozékok, felszerelések értékesítése, úgymint gumiabroncs és gumibelső, gyújtógyertyák, akkumulátorok, elektromos alkatrészek stb. értékesítése.
– Szintén új alkalmazási terület a TEÁOR 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási tevékenység, amely az egyéb gépjárművekkel ellentétben magában foglalja a motorkerékpárok nagy- és kiskereskedelmét is.
– Új szolgáltatási ágként jelentkezik a 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti tevékenység. Itt hangsúlyozni szükséges, hogy az egészségkárosodást megelőző, vagy azt helyreállító plasztikai sebészeti beavatkozások nem ezen körbe tartoznak, ugyanis azok továbbra is a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes szolgáltatásnyújtásként kívül esnek a kötelező nyugtakibocsátási körön. Nyugtakibocsátási és online pénztárgép használati kötelezettség a szépészeti jellegű beavatkozásokat kíséri majd, melyek nem feleltethetőek meg a humán-egészségügyi adómentes szolgáltatások körének.
– Szeptember 30. napjától online pénztárgéppel történő nyugtaadásra kötelezettek lesznek a tánctermek, diszkók üzemeltetői (TEÁOR 93.29-ből). Megjegyzem, hogy az italfogyasztást is biztosító üzemeltetőknek eddig is kellett online pénztárgépet használniuk.
– Új tevékenység a TEÁOR 96.01 szerinti textil, szőrme mosása, tisztítása.
– Utolsó előttiként említenünk kell a TEÁOR 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat, mely különösen a törökfürdők, szaunák, gőzfürdők, szoláriumok, fogyasztó és karcsúsító, valamint masszázsszalonok tevékenységét foglalja magában.
– Online pénztárgép használatára lesznek kötelezettek a 93.13 szerinti testedzési szolgáltatást nyújtó fitnesz- és testépítő klubok is. (Továbbra sem lesznek online pénztárgép használatra kötelezettek a személyi edzők, magántanárok.)
– 2017. január 01. napjától az alábbi két tevékenységi terület is online pénztárgép használatára lesz kötelezett:
= taxis személyszállítás (49.32),
= pénzváltási tevékenység (66.12)

A két új bővítési hullámban további 30 000 online pénztárgép üzembe helyezése várható, és ezek hatására a pénzügyi kormányzat 20–30 milliárd forint adóbevétel növekedéssel kalkulál, azaz átlagot képezve egy pénztárgéphez kapcsolódóan 1 millió forint adóbevétel növekedést prognosztizál.

6. KILÁTÁSOK 2017. január 1-JE UTÁN
Azt hiszem az nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az online pénztárgép használatra kötelezettek köre nem fog megállni a jelenleg már bevezetésre került, illetve a 9/2016. (III. 25.) NGM rendelettel elfogadott kötelezetti körnél, hanem az el fog érni, egyéb termékértékesítési és szolgáltatást nyújtó szegmenseket is. Jelenleg „nagy kimaradó” a szépészeti szolgáltatásokat (fodrászat, kozmetika, manikűr, pedikűr stb.) nyújtó vállalkozások köre, azonban szinte bizonyos, hogy a közeljövőben ezen ágazat is számíthat az online pénztárgépek bevezetésére. Mint ahogy az is reális jövőkép, hogy néhány éven belül a víz-, gáz-, fűtés- és egyéb szerelők is csatlakozzanak az online pénztárgép kötelezetti körhöz a bankkártyás terminálokéhoz hasonló műszaki elven működő, helyhez nem kötött, online adatszolgáltatásra képes eszközökkel.

Dr. Verbai Tamás
A cikk szerzője
Dr. Verbai Tamás

Forduljon hozzánk bizalommal!