AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYT ÉRINTŐ 2016. ÉVI EGYES LÉNYEGES MÓDOSÍTÁSOKRÓL II. – különös tekintettel a személyi jövedelemadó bevallás rendszerének alapvető szabályaira –

S amint azt az előző írás zárásában már előre vetítette a szerző, a jelen cikkben a személyi jövedelemadó bevallásnak az Art-ban – illetőleg természetetesen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXXVII. törvényben (Szjatv.) – rögzített rendszerét (és ilyen módon alapvetően a magánszemélyeket) érintő változások kerülnek áttekintésre a korábbi szabályozással történő összehasonlításuk és értékelésük mellett; azzal, hogy természetesen kitérünk az egyéb jelentősebbnek tekinthető részletszabályokra és azok módosításaira is.

I. A személyi jövedelemadó bevallás Módtv. elfogadása előtti rendszerének és egyes szabályainak ismertetése

Az adózás rendjéről szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezései értelmében a személyi jövedelemadó bevallására – az ott meghatározottak szerinti feltételek fennállása esetén – lehetőség van:
ad 1./ önadózás útján,
ad 2./ munkáltatói adó-megállapítással,
ad 3./ adónyilatkozat révén; illetőleg
ad 4./ adóhatósági közreműködéssel történő egyszerűsített bevallás megtételével.

A következőkben röviden áttekintésre kerülnek ezek lényeges szabályai illetőleg feltételei, hogy ezáltal is plasztikusabb, érzékelhetőbb legyen mindaz a változás, amelyet a Módtv. rendelkezései hoztak / hoznak a jelen valamint az elkövetkező (adó)évekre nézve.

I.1. Az önadózás útján történő adóbevallás:

A törvényi rendelkezések szerint a személyi jövedelemadót a magánszemély adózó főszabály szerint az önadózás keretein belül köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, ha azt nem a munkáltatója (kifizetője) állapítja meg részére / helyette.

Önadózás esetén a vállalkozói tevékenységet folytató, vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély adózók a bevallási kötelezettségüknek az adóévet követő év február 25., egyéb esetben május 20. napjáig kötelesek eleget tenni (tehát a 2015. adóév esetén 2016. február 25. illetőleg 2016. május 20. napjáig) az XX53-as számú formanyomtatvány megfelelő kitöltése és az adóhatóság felé való benyújtása révén.

Az önadózás útján benyújtott adóbevallás lehet ún. teljes, avagy csökkentett adattartalmú is, ha annak törvényi feltételei fennállnak; illetőleg pontosabban a magánszemély adózó nem esik – az alábbiakban példálózó jelleggel felsorolt – egyetlen kizáró feltétel hatálya alá sem (a csökkentett adattartalmú bevallás az XX53M jelű nyomtatvány, amelyet lényegében a XX53-as nyomtatványnak felel meg, amennyiben annak előlapján ezt választja / választhatja a magánszemély adózó a bevallás kitöltése során).

Bizonyos esetekben tehát kizárt a csökkentett adattartalmú bevallás választása, így például, ha
ad 1./ a magánszemély egyéni vállalkozó (kivéve, ha a vállalkozói tevékenységét egész évben szüneteltette), mezőgazdasági őstermelő,
ad 2./ bármely formában érintett külföldről származó és/vagy külföldön is adóköteles jövedelemmel,
ad 3./ ellenőrzött tőkepiaci és/vagy csereügyletből, kamatból származó, vállalkozásból kivont, tartós befektetésből, avagy különadó hatálya alá tartozó bevallásköteles jövedelmet szerzett,
ad 4./ bizonyos bevételeire tekintettel az EKHO szabályait alkalmazta,
ad 5./ ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelménél adókiegyenlítést érvényesít.

Tehát – mivel a fenti felsorolás nem kimerítő jellegű – lényegében amennyiben a magánszemélynek az adóév során olyan bevallásköteles jövedelme keletkezett, amelyet a csökkentett adattartalmú bevallásban megfelelő sor hiányában nem tud feltüntetni, akkor értelemszerűen a teljes adattartalmú XX53 számú bevallást kell kitöltenie és az adóévet követő május 20-áig eljuttatnia az adóhatósághoz.

I.2. A munkáltatói adó-megállapítás:

Az adóbevallás egy másik, sokak által ismert és tapasztalt módja a munkáltatói adóbevallás, amelyre abban az esetben van lehetőség, ha azt a munkáltató vállalja. Ebben az esetben a magánszemély adózó az adóévet követő január 31. napjáig nyilatkozhat arról, hogy a munkáltatói adó-megállapítás lehetőségét igénybe kívánja-e venni avagy sem.

A magánszemély adózók a munkáltatói adó-megállapítás választására irányuló nyilatkozat megtételére akkor jogosultak, ha
ad 1./ az adóévben kizárólag az érintett munkáltatótól szereztek olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként lennének kötelesek bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be; avagy
ad 2./ bevételeiket az alapul szolgáló adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonyuk alapján szerezték (feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadják az adó elszámolását vállaló munkáltatónak); illetve azt a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerezték; vagy
ad 3./ az adóévben – az ad 1-2./ pontban említett bevétel(ek) mellett – kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szereztek bevételt, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást átadják a munkáltatónak.

A munkáltató a fentiek szerinti nyilatkozat(ok) alapján az adóévet követő február 12. napjáig köteles adatot szolgáltatni az adóhatóságnak az érintett munkavállaló(k)ról, majd ezt követően a munkavállalónak március 20. napjáig kell átadnia a munkáltató részére az adó-megállapításhoz szükséges igazolásokat, ami alapján az adóévet követő év április 30. napjáig állapítja meg a munkáltató az adót, amelyről pedig igazolást ad a munkavállalónak, illetőleg május 20. napjáig megküldi az adóhatóságnak a személyi jövedelemadó bevallást.

I.3. Az adónyilatkozat:

Ezen bevallási típus (‘XXADONYILATKOZAT jelű formanyomtatvány) kapta a szakmai szlengben illetőleg a sajtóban az ún. „söralátét” lenevezést, ugyanis az kizárólag a magánszemély adózó természetes személyazonosító adatait, lakcímét, adóazonosító jelét, a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalapjának és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelmének együttes összegét, a személyi jövedelemadó-kötelezettségét, valamint a levont személyi jövedelemadó és adóelőleg együttes összegét tartalmazza, s amelyet ugyancsak az adóévet követő május 20. napjáig kell benyújtani az adóhatóság felé.

Az adónyilatkozat megtételét főszabály szerint akkor lehet választani, ha a belföldi illetőségű magánszemély adózó az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett jövedelmet, amely munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladta meg; továbbá amelyeket meghaladóan további – jellemzően kizáró és az alábbiakban példálózó jelleggel felsorolt – feltételeket írt elő a törvény az adózók számára:
ad 1./ a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta;
ad 2./ adózó tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el;
ad 3./ adózó az adóévben nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette;
ad 4./ adózó mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására;
ad 5./ adózó az adóévben nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;
ad 6./ adózó az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót a magánszemélynek az adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;
ad 7./ adózó az adóévben nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie;
ad 8./ adózó az adóévben a közterhek teljesítéséhez nem választotta az EKHO-t;
ad 9./ adózó az adóévben nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;
ad 10./ adózó az adóévben nem szerzett osztalékká nem váló osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el; és
ad 11./ adózó az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad.

I.4. Az adóhatósági közreműködéssel elkészített egyszerűsített bevallás:

A személyi jövedelemadó bevallás – Módtv. elfogadása előtti – rendszerének utolsó eleme az egyszerűsített bevallás volt, amelyet a magánszemély adózó főszabály szerint akkor választhat, ha
ad 1./ kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót / adóelőleget vont le, és / vagy
ad 2./ ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem miatt van adókötelezettsége, továbbá
ad 3./ nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, és
ad 4./ mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele nem származott, valamint
ad 5./ az ad 2./ pontban említett eset kivételével, nem adóhatósági közreműködés nélküli bevallást köteles benyújtani.

Az egyszerűsített adóbevallás tehát az önadózásnak egy formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a magánszemély adózó nyilatkozata alapján az adóhatóság elkészítse a személyre szabott személyi jövedelemadó bevallását. Az adóhatóság ennek megfelelően postázza ki (2016. január 27. napjáig) a névre szóló személyi jövedelemadó bevalláshoz szükséges csomagokat. A magánszemély adózó az XX53NY jelű nyomtatványon az adóévet követő február 15. napjáig kérheti az adóhatósági adó-megállapítást. Az adóhatóság az ennek alapján elkészített XX53E jelű egyszerűsített bevallást legkésőbb az adóévet követő április 30. napjáig megküldi a magánszemély adózónak.

A fentiek szerint elkészített egyszerűsített bevallást a kézhezvételt követően adózó választása szerint vagy elfogadja, vagy az adatokat javítja, esetleg kiegészítheti azt. Amennyiben a XX53E jelű egyszerűsített bevallásban foglaltakkal a magánszemély adózó egyetért, abban az esetben a nyomtatvánnyal nincs további teendője, azt nem kötelező visszaküldeni az állami adóhatóság részére, azzal bevallási kötelezettsége teljesítettnek minősül.

Abban az esetben, ha a bevallást kiegészítve, javítva – vagy nem javítva – vissza kívánja küldeni a magánszemély adózó, úgy az aláírt bevallást az adóévet követő május 20. napjáig kell postára adnia, vagy (ha rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval) elektronikus úton megküldenie az állami adóhatóságnak.

II. A személyi jövedelemadó bevallás rendszerének és egyes szabályainak Módtv.-t követő ismertetése

A cikksorozat korábbi részében írtak szerint a kormányzat a Módtv.-ben foglalt módosítások alapvető céljaként az adóhatóság szolgáltató jellegének megerősítését, az adózó-centrikus adóztatás megteremtését tűzte ki célul, amelynek tehát részét képezte a személyi jövedelemadózás – fokozatosan hatályba lépő – átalakítása is.

Ezen megújulás eredményeként a Módtv. tehát nem hagyta változatlanul a személyi jövedelemadó bevallás rendszerét sem és a törvényben rögzített átmeneti rendelkezés értelmében a I. pontban taglalt adónyilatkozat illetőleg az egyszerűsített bevallás utoljára a 2015. évre vonatkozóan tehető meg, vagyis ezek eltörlése kerülnek. S a helyettük újonnan bevezetésre kerülő – az alábbiakban ismertetendő – bevallási nyilatkozat első alkalommal már a 2015. évre vonatkozóan megtehető, míg az ugyancsak a bevallási rendszer új elemét jelentő bevallási ajánlatot majd csak a 2016. évre vonatkozóan készít el először az adóhatóság.

A fentieket értelmezve megállapítható, hogy a személyi jövedelemadó bevallás rendszerén belül változatlanul megmarad az önadózás és a munkáltatói adó-megállapítás lehetősége, míg ugyanakkor megszűnik adónyilatkozat illetőleg az egyszerűsített bevallás, és helyettük időben lépcsőzetesen belép a bevallási nyilatkozat illetve az ún. bevallási ajánlat intézménye.

II.1. A bevallási nyilatkozat:

A fentiekben hivatkozottak szerint a bevallási nyilatkozattal már a 2015. adóévre nézve is élhetnek a magánszemély adózók, amelynek szabályai szerint azon magánszemély adózók esetében, akik a munkáltatójuk felé – a 15M30-as számú nyomtatványon – vissza nem vonható nyilatkozatot tesznek arról, hogy
ad 1./ az adóévben egyéb más jövedelmet nem szereztek ,
ad 2./ tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 százalék költséghányadot – nem számolnak el, és az adóelőleg megállapítása során sem számoltak el;
ad 3./ semmilyen adó-, adóalap kedvezményt nem vesznek igénybe, és
ad 4./ az adójukról nem kívánnak rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1 % százalékának felajánlását ),
ad 5./ más okból nem kötelesek adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani,
azoknak az adóhatóság – a munkáltató által benyújtott havi „járulékbevallások” alapján – az adóévet követő év május 20. napjáig (tehát elsőként 2016. május 20-ig) elkészíti a személyi jövedelemadó bevallását.

Ezen típusú adóhatósági adó-megállapítás elkészítésének feltétele tehát, hogy az adóévet követő január hónapról benyújtott kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló bevallásban a munkáltató február 12. napjáig adatot szolgáltasson azon magánszemélyekről, akik részére – a fenti feltételek mellett – úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag munkaviszonyból származó bevételük keletkezett az adóévben.

Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemély adózót nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató az adó, adóelőleg összegét nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, és ez a magánszemélynél különbözetet eredményez (ilyen esetben az adóhatóság a különbözetről határozatot hoz). Amennyiben pedig, ha a magánszemély nem volt jogosult a bevallási nyilatkozat megtételére, akkor az adóhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján ezt a tényt megállapítja, és erről a magánszemélyt az adó megállapítását megelőzően tájékoztatja, továbbá felszólítja, hogy a XX53. számú bevallást kell benyújtania, azaz bevallási kötelezettségének önadózás útján kell eleget tennie.

II.2. Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás, vagyis a bevallási ajánlat:

Az adóhatóság szolgáltató és ügyfélbarát jellegének – már többször jelzett – megteremtése illetőleg erősítése jegyében a 2016. adóévre nézve illetőleg ezt követően – tehát 2017. január 1-jétől kezdve – azon magánszemély adózók részére, akik
ad 1./ munkáltatói adó-megállapítást nem kértek, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, vagy nem tettek bevallási nyilatkozatot, és
ad 2./ adóév utolsó napján ügyfélkapuval (vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel) rendelkeznek
az adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatok alapján elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi személyi jövedelemadó bevallási ajánlatát.

Abban az esetben, ha a magánszemély adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti, és ezen – szükség esetén a javított, kiegészített – adóbevallási tervezetet a naptári évet követő május 20-ig elektronikus úton fogadhatja el, amellyel pedig egyúttal teljesíti is az adott adóévre vonatkozó adóbevallási kötelezettségét.

Természetesen, ha a magánszemély adózó az adóhatóság által részére megküldött adóbevallási tervezetet nem fogadja el, akkor bevallási kötelezettségének az adóhatóság közreműködése nélkül, önadózás útján (az XX53-as számú nyomtatvány kitöltésével) kell eleget tennie a naptári évet követő május 20 napjáig.

Összességében tehát megállapítható, hogy az adózás rendjét érintő változtatások jegyében a kormányzat a korábbi évek tendenciáihoz igazodóan fokozatosan keresi az utat abba az irányba, hogy a társadalom és így az adózók jelentős része számára ne csak pénzügyi értelemben véve, hanem adminisztrációs szempontból is megkönnyítse az adózással járó terheket, és egyúttal törekszik arra is, hogy az adóhatóságról az elmúlt időszakban alapvetően méltatlan és sajnálatos módon kialakult negatív képet javítsa az adóhatóság ügyfélbarát, szolgáltató oldalának előtérbe helyezésével.

Mindennek jegyében kerültek bevezetésre a jelen illetőleg az előző cikkben ismertetett jogintézmények, vagyis az adózók minősítési rendszere, amely az adózó centrikus, differenciált eljárás megteremtését vette célba; illetőleg a személyi jövedelemadózás rendszerének ismételt reformja, amely – már csak a jövedelmek sok színűségének okán is – bár nem szünteti / szüntetheti meg az önadózás illetőleg a munkáltatói adó-megállapítás rendszerét, ugyanakkor igyekszik a fentiekben megjelöltek szerint az egyszerűbb adózás képét biztosítani az adózók egy nagy részét kitevő, ám kevesebb adózási tapasztalattal bíró magánszemélyek számára, s amelynek hatékonyságát és sikerét természetesen csak az elkövetkezendő (adó)évek tapasztalatai fogják majd megmutatni.

(A jelen cikk a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. gondozásában jelent meg.)

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
A cikk szerzője
dr. Kisfaludy-Molnár Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!