AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNYT ÉRINTŐ 2016. ÉVI EGYES LÉNYEGES MÓDOSÍTÁSOKRÓL I. – különös tekintettel az adózók minősítési rendszerének alapvető szabályaira –

A jelen valamint a következő írásában pedig a szerző az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) érintő fontosabb változásokat tekinti át, ugyanis a kormányzat által az adóztatás terén meghirdetett új irányok okán talán ez tekinthető az idei adócsomag leginkább meghatározó elemének, s amelyből az alábbiakban az adózók minősítési rendszerére vonatkozó, újonnan bevezetésre kerülő legfontosabb rendelkezések valamint az adóregisztrációs eljárás módosuló szabályai kerülnek áttekintésre.

I. Az adózók minősítési rendszerére vonatkozó szabályok ismertetése

A sajtóban megjelent nyilatkozatokból, kormányzati kommunikációból érezhetően a kormányzat azt a célt tűzte ki magának, hogy az adóhatóság utóbbi időben kialakult bizonyos szempontú negatív megítélését igyekszik javítani, és megteremteni a mind intézményében, mind eljárásában ügyfélbarát adóhatóságot és adózást, amelynek egyik első lépései voltak az Art.-ban 2016. január 1-jétől hatályba lépő módosítások.

Ezen módosítások egyik lényeges, központi elemét képezte az adózók minősítési rendszerének kialakítása, amelynek célja, hogy támogassa és előnyben részesítse a jogkövetést, az ún. jó adózókat, ám ennek fejében még szigorúbban lépjen fel a jogsértésekkel, az ún. rossz adózókkal szemben. A Módtv. indokolása szerint a módosítás egyik kiemelt célja – amint arra a fentiekben már utaltunk – az adózó-centrikus adóztatás, a szolgáltató adóhatóság megteremtése. Ennek keretében a jogalkotás bevezeti a megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat, amelynek lényege, hogy a jogaikat jogkövető módon teljesítő – megbízhatónak minősülő – adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatosnak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest szigorúbb elbírálásban részesüljenek. Az alábbiakban áttekintésre kerülnek, hogy pontosan mit is jelentenek ezen fent hivatkozott kedvezmények illetőleg szigorítások.

I.1. A megbízható adózókra vonatkozó szabályok: feltételek és kedvezmények

A Módtv. értelmében megbízható adózónak az a cégjegyzékbe bejegyzett adózó vagy áfa-regisztrált adóalany minősülhet, amely
ad 1./ legalább három éve folyamatosan működik, vagy legalább három éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül, és
ad 2./ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát, és
ad 3./ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását, valamint
ad 4./ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt, továbbá
ad 5./ nem rendelkezik 500.000 forintot meghaladó nettó adótartozással, és
ad 6./ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll az Art. 24/A. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti adószám-felfüggesztés hatálya alatt, valamint
ad 7./ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll adószámtörlés hatálya alatt, továbbá
ad 8./ a terhére az állami adó- és vámhatóság által kiszabott, a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát, és
ad 9./ a tárgyévben és az azt megelőző öt évben nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt, és végül természetesen
ad 10./ nem minősül kockázatos adózónak.

Amennyiben az adózó képes megfelelni a fenti korántsem kevés feltételből álló, némiképpen talán túlontúl is szigorú elvárásokat tartalmazó követelmény-rendszernek, akkor az Art. mint megbízható adózó számára biztosítja azt, hogy amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése alá vonja, akkor ennek időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, feltéve persze, ha az adózó ezen időtartamon belül is folyamatosan megbízható adózónak minősül és nem sérti meg – az ellenőrzést akadályozásának minősülő módon – az eljárási törvényben rögzített együttműködési kötelezettségét.

Ugyancsak kedvezményként biztosítja a törvény a megbízhatónak minősülő adózók számára, hogy amennyiben velük szemben mulasztási bírság vagy adóbírság kiszabására kerül sor, akkor ennek felső határa 50 százalékkal kevesebb, mint az általános szabályok szerint megállapított mérték, kivéve, ha a feltárt mulasztás vagy adóhiány e megbízható minősítés elvesztését eredményezi esetükben.

A megbízhatónak minősülő adózók számára további pozitívum, hogy évente egy alkalommal automatikusan tizenkét havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt engedélyez az állami adóhatóság a 10.000 forint vagy azt meghaladó, de legfeljebb 500.000 forint összegű adótartozásra, amelynek lehetőségére emlékeztetve ráadásul – a szolgáltató adóhatóság jellegét erősítve – negyedévente elektronikus úton felhívást is küld az adóhatóság a fent meghatározott vulomenű adótartozással rendelkező megbízható adózók számára, amelynek kapcsán az adózóknak a kézbesítést követő nyolc nap áll rendelkezésükre, hogy a részletfizetés elfogadásáról nyilatkozzanak.
Érdemes továbbá még megjegyezni, hogy egy 2017. január 1-jétől hatályba lépő újabb rendelkezés szerint a megbízható adózók által benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szerepeltetett kiutalás iránti kérelmeket – természetesen azok jogszabály szerinti feltételeinek fennállása esetén – az adóhatóság negyvenöt napon belül teljesíti majd.

I.2. A kockázatos adózókat érintő szabályok: feltételek és szigorítások

A fentiekben már jelzettek szerint jó adózói magatartás méltányolása, jutalmazása mellett a jogalkotás élni kíván a szigor eszközével is, amelynek megfelelően a Módtv. a megbízható adózók ellenpólusaként bevezette kockázatos adózók kategóriáját is.

Ennek jegyében az Art. 2016. január 1-jével hatályba lépő rendelkezési alapján az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely:
ad 1./ szerepel az Art. 55. § (3) bekezdése szerinti nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján, vagy
ad 2./ szerepel az Art. 55. § (5) bekezdése szerinti nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján, vagy
ad 3./ szerepel az Art. 55. § (6) bekezdése szerinti be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, vagy
ad 4./ egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben.

A fentiekhez kapcsolódóan lényeges szabály, miszerint a kockázatos adózói minősítés a minősítésre okot adó fenti vagylagos feltételek bekövetkezésétől számított egy évig áll fenn , ugyanakkor megszünteti az állami adó- és vámhatóság az adózó kockázatos adózói minősítését a soron következő negyedéves minősítéskor, ha az ad 1./ – ad 2./ pontja szerint arra okot adó adóhiányt, valamint az ahhoz kapcsolódó bírságot és pótlékot, illetve adótartozást az adózó megfizette.

A kockázatosnak minősülő adózóknak egyrészt azzal kell szembenézniük, hogy az általuk benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban visszaigényelt adó kiutalásának határideje kötelezően hetvenöt nap lesz, amelynek következtében nem élhetnek a bevallásaikban az Art. 37. § (4a) bekezdése által biztosított kedvezménnyel sem (amely egyébként rövidebb (30/45 napos) kiutalási határidőt biztosít az adózók számára, amennyiben a bevallásukban akként nyilatkoznak, hogy az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet – amelynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolják – számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizették vagy tartozásuk egészében más módon megszűnt).

További szigorítást jelent a kockázatos adózókkal szemben, hogy ha az állami adó- és vámhatóság által ellenőrzés alá vont időszakban, illetve annak egy részében, vagy az ellenőrzés időtartama alatt, illetve annak egy részében az adózó kockázatos adózónak minősül, akkor az ellenőrzés határideje hatvan nappal meghosszabbodik.

A fentieket meghaladóan a kockázatosnak minősített adózók a szankciók, vagyis a késedelemi pótlék, az adóbírság, valamint a mulasztási bírság kiszabása tekintetében is szigorúbb elbírálásban részesülnek a Módtv. által bevezetett minősítési rendszerben. Abban az esetben ugyanis, ha az ellenőrzések adókülönbözetet tárnak fel a kockázatoknak minősülő adózóknál, akkor egyrészt a késedelmi pótlék megállapítása időpontjában kockázatosnak minősülő adózót terhelő – az állami adó- és vámhatóság által az utólagos adómegállapítás során feltárt adókülönbözet után felszámított – késedelmi pótlék mértéke (az általános szabályok szerinti, a jegybanki alapkamat kétszeresére vetített mérték helyett ) minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének 365-öd része lesz. Ugyanakkor, ha az állami adó- és vámhatóság a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés kiutalását késedelmesen teljesíti, akkor ezen szigorítással szemben is a késedelem napjai után csak az általános szabályok szerinti késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatra tarthatnak igényt a kockázatosnak minősülő adózók.

Másrészt pedig a feltárt adókülönbözet után kiszabásra kerülő adóbírság kapcsán akként rendelkezik a Módtv., hogy amennyiben az adózó akár a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában, vagy akár a jogszabálysértés feltárásának, illetve akár az adóhiány megállapításának időpontjában kockázatosnak minősült, akkor az állami adó- és vámhatóság az adóbírság és a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértékét az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának 50 százalékában, míg mulasztási bírság esetén az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság felső határának 150 százalékában állapítja meg.

I.3. A megbízható valamint a kockázatos adózói kategóriák minősítési rendszerének eljárási szabályai

A Módtv. rögzíti továbbá a megbízható illetőleg a kockázatos adózói kategóriák minősítési szabályait is, amelynek értelmében az állami adó- és vámhatóság a cégjegyzékbe bejegyzett adózókat illetve az áfa-regisztrált adóalanyokat negyedévente, a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével a tárgynegyedévet követő harminc napon belül minősíti, amelynek keretében a megbízható adózóra, illetve a kockázatos adózóra vonatkozó feltételek fennállását vizsgálja; azzal, hogy az első minősítésre 2016. első negyedévét követően kerülhet majd sor.

A minősítés eredményéről az állami adó- és vámhatóság az adózókat elektronikus úton értesíti, és a törvényi szabályozás szerint a minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. Abban az esetben azonban, ha az állami adó- és vámhatóság a minősítés alapján azt állapítja meg, hogy az érintett adózó minősítésében nem következett be változás, akkor mellőzi ezen értesítést. Az adózók pedig 2016. második félévétől a központi elektronikus szolgáltató rendszerben ügyfélkapujuk segítségével érhetik el és kérdezhetik le aktuális minősítésüket.

Érdemes megjegyezni, hogy amennyiben összeolvadásra, illetve beolvadásra kerül sor, abban az esetben a jogutód minősül majd megbízható adózónak, ha az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor valamennyi jogelőd megbízható adózónak minősült; illetőleg ezzel összhangban akkor, ha valamelyik jogelőd az összeolvadáskor, illetve a beolvadáskor kockázatos adózónak minősült, a jogutód szintén kockázatos adózónak minősül. Míg különválás, kiválás, illetve átalakulás (cégforma váltás) esetén a jogutód megtartja a jogelőd minősítését.

Lényeges rendelkezés az adózók minősítési rendszerét érintően, hogy amennyiben az adózó vitatja az állami adó- és vámhatóság által a fentiek alapján elvégzett minősítését, akkor a Módtv. lehetővé teszi számára, hogy a minősítéstől vagy a minősítés elmaradásától számított hat hónapon belül kifogást nyújtson be az állami adó- és vámhatósághoz azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. Abban az esetben, ha az állami adó- és vámhatóság ezen adózói kifogásnak helyt ad, akkor határozathozatal nélkül a kifogásnak megfelelően módosítja az adózó minősítését, amelyről az adózót elektronikus úton értesíti. A kifogás elutasításáról pedig az állami adó- és vámhatóság – indokolt – határozatában köteles rendelkezni, amellyel szemben adózó természetesen élhet az Art. által lehetővé tett jogorvoslati eszközökkel.

A minősítés rendszerét illetően fontos utalni ugyanakkor arra, hogy természetesen nem valamennyi adózó fog bekerülni valamelyik minősített kategóriába, sőt vélhetőleg az adózók jelentős része az ezeken kívüli, úm. „átlagos” kategóriában fog maradni, tehát számukra ezen törvényi módosítások érdemi és valójában érzékelhető változást egyelőre nem fognak eredményezni.

Az adóregisztrációs eljárást érintő változások a Módtv. alapján

Bár nem a fenti adózói minősítés rendszeréhez kapcsolódik szervesen az adóregisztrációs eljárás intézménye, ugyanakkor ettől nem is teljes mértékben idegen és eltérő eszköz, hiszen ennek is az a célja, hogy az adózókat jogkövetésre ösztönözze és egyúttal kiszűrje azon – kockázatos – adózókat illetőleg az ezek mögött álló természetes személyek körét, akik az adójogszabályokkal való visszaélésre, ezek megkerülésére törekednek, így a jelen cikk témája mellett is érdemes röviden kitérni a Módtv. által e téren bevezetett módosításokra.

Általánosságban az mondható ezen új (részlet)szabályokról, hogy azok ugyancsak a szigorítás irányába mutatnak, ugyanis egyrészt az adóregisztrációs eljárással összefüggő – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok a korábbi tizenöt- illetve harmincmillió forintról öt- és tízmillió forintra csökkennek. Továbbá a Módtv. beemelte a cégvezetőket is az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe, annak érdekében, hogy ezáltal is szűkebb keretek közzé szorítsa az esetleges visszaélések lehetőségét.

Lényeges változás, hogy az 50 százalékot elérő mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag vizsgálata mellett, pontosabban az ilyen tag(ok) hiánya esetére a Módtv. előírja valamennyi tag ellenőrzését az adóregisztrációs eljárás keretében azzal is kibővítve a szabályokat, hogy az Art-ban meghatározott mértékű adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180 nap helyett 360 napig visszamenően kell vizsgálnia a törvényi feltételek fennállását az állami adó- és vámhatóságnak.

A fenti módosítások mellett pedig újabb feltételként került meghatározásra az adóregisztrációs eljárásban annak vizsgálata, hogy az érintett személy a megjelölt vezető tisztségviselői pozíciótól, illetve e foglalkozástól nincs-e eltiltva.

Konklúzió

Összefoglalva a jelen cikkben írtakat látható, hogy a jogalkotás egyértelműen abba az irányba törekszik, hogy a jogkövetést, az adójogszabályok megtartását már ne pusztán szigorral, számtalanul állított tilalomfákkal érje el, hanem azáltal is, hogy éreztesse az adózókkal, hogy számukra is megéri együttműködni az adóhatósággal, betartani a törvények által előírt kötelezettségeket, hiszen ezzel nem csak a szankciókat kerülhetik el, hanem adott esetben többlet jogokhoz is juthatnak.

Fontos ugyanakkor – a minősítési rendszert illetően – megjegyezni azt, hogy – amint már jeleztük – az adózók jelentős részét vélhetőleg ez nem fogja érinteni, ugyanis a megbízható adózóvá válás feltételei talán kicsit túl szigorúan kerültek meghatározása, míg a kockázatos adózók körét adott esetben bővebben is meghúzhatta volna a jogalkotás. Az ilyen jellegű szabályozások azonban csak akkor érhetik el céljukat, ha az adózók egy valóban széles rétege számára hoznak érezhető változásokat, ám természetesen nem szabad azt sem elfelejteni, hogy mint minden új jogintézmény, úgy ezen adózói minősítési rendszer is bizonyosan alakulni, fejlődni fog még a jogalkotók keze alatt a gyakorlatból érkező visszajelzések eredményeként.

A fentiekben ismertetett jogintézmények illetőleg jogszabályi változások ismertetését követően a cikk folytatásaként, a cikksorozat követő részében a személyi jövedelemadó bevallás rendszerét érintő változások kerülnek áttekintésre a korábbi szabályozással történő összehasonlításuk és értékelésük mellett.

(A jelen cikk a Menedzser Praxis Szakkiadó és Gazdasági Tanácsadó Kft. gondozásában jelent meg.)

dr. Kisfaludy-Molnár Péter
A cikk szerzője
dr. Kisfaludy-Molnár Péter

Forduljon hozzánk bizalommal!